Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
IV. Ellenállás a kiegyezési törekvések ideje alatt (1865 -1867)
Az abszolutizmus újabb időszaka azonban már nem tarthatott sokáig, s bár a Schmerling-kormányzat kísérletezett bizonyos belső engedményekkel; - Egerben 1865 elején ji háziadó alapjául szolgáló császári adó mennyiségéből a múlt évinél nagyobb mennyiségű leengedés történt" 20 S -, további működését nem folytathatta. Helyzete nemcsak nemzetközileg rendült meg, hanem a gyakran szorongató-fojtó nemzeti ellenállás miatt is. S mint azt Falcinelli nuncius is jól látta: Schmerling-rendszer legerőteljesebb potenciális ellenfelei Magyarországon gyülekeztek" és valóban a magyar elégedetlenség, a megyék ellenállása támaszt is nyújtott a kormány eltávolításához. 20 6 IV. Ellenállás a kiegyezési törekvések ideje alatt (1865-1867) Formális alkotmányosság önkényuralommal, a megyei önkormányzat helyreállítása nélkül 1865. július 27-én a Schmerling-rendszert Belcredi kormánya váltotta fel, amely továbbra is érvényesítette az önkényuralom eszközeit. Megszűnt tehát a provizórium és a Helytartótanácsot visszaállították. Az uralkodó és az új kormány a Monarchia egységének alárendelt föderalista elveket hirdetve, az alkotmányosság látszatát színlelve a februári pátens szeptember 20-i megszüntetése után mint már annyiszor, jnidőn külveszély fenyegette a monarchiát, a magyar országgyűlés halaszthatatlan összehívását" tűzték napirendre. Az alkotmányos fordulat előkészítéseként több megyében ismét jelentős személycserék történtek, de Egerben és így Heves és Külső-Szolnok vármegyében továbbra is Földváry főispáni helyettes és tisztikara maradt meg hivatalában, mellőzve ezzel a megyei önkormányzat visszaállítását. Enélkül azonban a városi képviselőtestület és a megyei közgyűlések összehívása, illetve az országgyűlési követválasztások levezetését végző központi választmány megalakítása nem lett volna lehetséges. Ennek ellenére Földváryék a megyei hangulat kellő felmérése után eszmecserét akartak folytatni a megyei bizottmányi tagokkal, Jtogy nyugodjanak bele a főispáni helytartó elnöklete alatt tartandó közgyűlésbe és abba, hogy a központi bizottmány elnökségét a kinevezett alispánok vezessék*. De Szapáry Gyula első alispán által Egerben 1866. június 22-én összehívott értekezleten - melyen a megye összes tisztikara és a bizottmány tagjai is jelen voltak Földváry főispáni helytartó elnöklete ellen ünnepélyes óvást emeltek és kijelentették, Jwgy a megye irányához és végzéséhez hűen sem közvetve, sem közvetlenül 20 5 HML V-42.4.1865. április 2. 20 6 Lukács, 142. 71
