Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
IV. Ellenállás a kiegyezési törekvések ideje alatt (1865 -1867)
a főispáni helyettes által szándékolt tanácskozásban riszt venni nem fognak!", továbbá, hogy a képviselőház összehívása alkalmából rendezendő ad hoc bízottmányi ülést is csak Bartakovics Béla érsek, örökös főispán elnöklete alatt hajlandók megtartani, amire Földváryt küldöttségileg hívták volna meg. 20 7 Az 1865. október 7-i képviselőtestületi jegyzőkönyv rögzítette, hogy az uralkodó december 10-re hívta össze az országgyűlést Pestre. Ennek kapcsán ismét kifejezték vágyaikat, aggodalmaikat: hogy jnég mindig az alkotmány sáncán" állnak és hogy ji magyar nép alkotmányos szabadság nélkül nem élhet"-, hogy az uralkodó királyi savát adta: minden alkotmányos kívánságukat, követeléseiket a legközelebb megnyitandó országgyűlésen hajlandó teljesíteni, ha azok az összbirodalom jólétével, nagyhatalmi állásával nem ellenkeznek és hogy Ígéretét eddig betartotta, arra az is bizonyíték szerintük, hogy jégi minisztereit elereszté és helyükbe valódi alkotmányos érzésű kormányférfiakat állított'. Hangsúlyozták még az uralkodónak azt az akaratát, Jiogy az alkotmányos térre való átmenettel... káros zavargások nélkül történjen', ezért «a régi kormányzat mindaddig, míg az országgyűlés at are vonatkozó tőrvényeket meg nem alkotja, fel ne oszlassék". A jegyzőkönyv további része jói mutatja azonban azt, hogy az egri képviselőtestületben sem maradt nyom nélkül azoknak a hatása, akik megegyezés útján akarták elérni az önkényuralmi rendszer felszámolását még olyan áron is, hogy fel kellett adniuk bizonyos alkotmányos elveiket A jegyzőkönyvben alább megmagyarázzák, hogy az eljövendő alkotmányosság reményében végül is vállalják a jogalap nélküli országgyűlést előkészítő, régi önmagukat is cáfoló lépéseket: jíz ország értelmiségének nagy része abban állapodott meg, hogy az ideiglenes korszakban polgári kormányzatban helyet nem foglaT. Ez volt az oka, hogy ezt az ülést nem az alkotmányos úton választott polgármesternek, Csiky Sándornak az elnöklete alatt tartották. J)e tekintve a nagy célt, melyet a legközelebbi országgyűlés által elérni óhajtunk, ... Törők Sándor Úr elnöklete alatt - kinek hivatalát azonban alkotmányosnak soha el item ismerjük - összeülünk és intézkedünk is; de jegyzőkönyvileg kifejezzük, hogy ezen eljárásunkból senki, bármikor, most és jövőben semminemű jogftövetkeztetést ne vonjon és ne vonhasson" Két nap múlva, október 9-én került sor Egerben az örökös főispán elnöklete alatt az ad hoc bizottmAnyi ülésre, ahol annak ellenére, hogy a közgyűlések politikai vitáid» nem bocsátkozhattak, a december 10-re összehívott országgyűlés ellen a megye alkotmányos védelmében óvást emeltek. Ezek után az 1848 évi törvények értelmében Isaák László választott alispán - mint a főispán helytartó 25 7 Szederkényi, 422-442 20 9 HML V-42.4.1865. október 7 /65. 72
