Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

IV. Ellenállás a kiegyezési törekvések ideje alatt (1865 -1867)

a főispáni helyettes által szándékolt tanácskozásban riszt venni nem fognak!", továbbá, hogy a képviselőház összehívása alkalmából rendezendő ad hoc bízott­mányi ülést is csak Bartakovics Béla érsek, örökös főispán elnöklete alatt haj­landók megtartani, amire Földváryt küldöttségileg hívták volna meg. 20 7 Az 1865. október 7-i képviselőtestületi jegyzőkönyv rögzítette, hogy az uralkodó december 10-re hívta össze az országgyűlést Pestre. Ennek kapcsán is­mét kifejezték vágyaikat, aggodalmaikat: hogy jnég mindig az alkotmány sáncán" állnak és hogy ji magyar nép alkotmányos szabadság nélkül nem élhet"-, hogy az uralkodó királyi savát adta: minden alkotmányos kívánságukat, követeléseiket a legközelebb megnyitandó országgyűlésen hajlandó teljesíteni, ha azok az összbi­rodalom jólétével, nagyhatalmi állásával nem ellenkeznek és hogy Ígéretét eddig betartotta, arra az is bizonyíték szerintük, hogy jégi minisztereit elereszté és he­lyükbe valódi alkotmányos érzésű kormányférfiakat állított'. Hangsúlyozták még az uralkodónak azt az akaratát, Jiogy az alkotmányos térre való átmenettel... káros zavargások nélkül történjen', ezért «a régi kormányzat mindaddig, míg az ország­gyűlés at are vonatkozó tőrvényeket meg nem alkotja, fel ne oszlassék". A jegyzőkönyv további része jói mutatja azonban azt, hogy az egri képviselő­testületben sem maradt nyom nélkül azoknak a hatása, akik megegyezés útján akarták elérni az önkényuralmi rendszer felszámolását még olyan áron is, hogy fel kellett adniuk bizonyos alkotmányos elveiket A jegyzőkönyvben alább meg­magyarázzák, hogy az eljövendő alkotmányosság reményében végül is vállalják a jogalap nélküli országgyűlést előkészítő, régi önmagukat is cáfoló lépéseket: jíz ország értelmiségének nagy része abban állapodott meg, hogy az ideiglenes korszak­ban polgári kormányzatban helyet nem foglaT. Ez volt az oka, hogy ezt az ülést nem az alkotmányos úton választott polgármesternek, Csiky Sándornak az elnök­lete alatt tartották. J)e tekintve a nagy célt, melyet a legközelebbi országgyűlés által elérni óhajtunk, ... Törők Sándor Úr elnöklete alatt - kinek hivatalát azonban al­kotmányosnak soha el item ismerjük - összeülünk és intézkedünk is; de jegyző­könyvileg kifejezzük, hogy ezen eljárásunkból senki, bármikor, most és jövőben semminemű jogftövetkeztetést ne vonjon és ne vonhasson" Két nap múlva, október 9-én került sor Egerben az örökös főispán elnöklete alatt az ad hoc bizottmAnyi ülésre, ahol annak ellenére, hogy a közgyűlések poli­tikai vitáid» nem bocsátkozhattak, a december 10-re összehívott országgyűlés ellen a megye alkotmányos védelmében óvást emeltek. Ezek után az 1848 évi törvények értelmében Isaák László választott alispán - mint a főispán helytartó 25 7 Szederkényi, 422-442 20 9 HML V-42.4.1865. október 7 /65. 72

Next

/
Thumbnails
Contents