Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859) .Újra feltámadt a Caraflák kora™"

2 (1849-1850) Kapy Eduárd hadi biztos egri tevékenysége a szabadságharc bukása után Görgei fegyverletétele nyomán az ország Haynau kegyetlen ideiglenes katonai önkénye alá jutott. Eger városában és Heves megyében is ostromállapotot vezettek be. A vármegye Halassy Gáspár másodalispán elnöklete alatt az 1849. augusztus 16-i utolsó, Dévaványán tartott bizottmányi ülése után - értesülve a világosi fegyverletételről - elhatározta, hogy székhelyét Egerbe teszi vissza. Mivel Egeiben már akkor az orosz ellenséges megszállást követően Haynau teljhatalmú fővezér nevében 1849. szeptember 7-től Köllő ezredes katonai parancsnok mellett, Kapy Eduárd hadi biztos intézkedett, mint politikai hatósági főnök, ezért a vármegye gyűlése feloszlott és I860, december 12-ig már nem is ült össze. Tisztviselőinek egy része hazatért Egerbe, más része a fenyegető helyzet folytán elmenekült. Megkezdődött Egerben is Haynau rémuralmának időszaka, Kapy a7 üresen álló érseki székházba telepedett be, és innen adta ki rendeleteit, felhívásait. Kinevezte Heves megye császári főnőkének Földváiy Jánost (még alispánnak nevezték) és 1849. szeptember 7-én már az általa kinevezett szolgabírák működtek a megye egyes helyein, de Jiatározott rendszer nélkül"? Eger vezetőségét szeptember 12-én váltotta le, mert JJ tisztikar több tagja a pártütő kormány irányában nemcsak bűnös rokonszenvet tanúsított, hanem hivatalos állásukat a nép felizgatására használták ... Ezen viseletükért az illető bíróság előtt feleletre vonandók lesznek'.* Kapy az osztrák minisztertanács 1849. augusztus 16-i, illetve az azt módosító augusztus 20-i határozata alapján jn effigie" felakasztatta a városi és megyei ellenállás legjobbjait: Almássy Pált, aki országos képviselő volt, s az 1849. évi április 14-i Függetlenségi Nyilatkozat kimondásakor a képviselőház elnöki tisztjét viselte (két hónapig a Mátra rengetegében bujdosott, főleg a szilvási erdőben gr. Keglevich birtokán, kanászok és pásztorok között, mígnem rokona segítségével mint urasági inas hagyta el hazáját), Puky Miklóst, Heves vármegye 1849. évi első alispánját, aki kormánybiztosi minőségben a komáromi várban működött 2 Zalár, 7. 3 Szederkényi, IV. 415-421. 4 HML V-l /a. 117.950 - 953. 6