Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

III. Az új abszolutizmussal szembeni ellenállás felélénkülése és hanyatlása (1861-1865)

S végűi újabb és újabb elkeseredést idéztek elő az 1860-as években bekövetkezett elemi csapások: különösen az 1863-as nagy szárazság, mely az elszállásolások fokozódása miatt is nagy éhséget idézett elő, s majdnem éhséglázadás következett be. Másrészt az orvosi jelentések is megállapították már az 1860-as években azt, hogy jnint elősegítő ok hat a napról napra nyomasztóbb nyomor, az ínség, mely miatt sokaknak úgy lakásban, mint eledelben, ruházatban és munkában magukat kellőleg viselniők, vagy megóvniok nincs hatalmukban".

18

3 Az 1860-as évek elején Egeiben kialakult nehéz gazdasági helyzet és az új abszolutista elnyomás újra felélesztette a lakosság idegen hatalom elleni gyűlöletét, de másfelől a provizórium kezdetétől a város társadalmi csoportjainak viszonyát illetően az is egyre világosabban megmutatkozott, hogy felbomlott a szegények, a dolgozók és a birtokosok közötti, még a reformkor közös küzdelmeiben született együttműködés. Ez azonban Egerben elsősorban nem azért következett be, mert a felüllévők alullévőkkel szembeni bizonyos kiváltságait Schmerling tudatosan éppen a szervezett ellenállás megosztása-felszámolása miatt továbbra is biztosította, hanem azért, mert - mivel jól tudták, hogy a legellenállóbb városok egyike Eger volt - a félüllévők közül kikerülő vezetőket az erőszakosság a megfélemlítés eszközeivel gyakran mesterien felfokozva teljes elszigetelődésre kényszerítették. Ez okoknál fogva a közeledés, a már említett reformkori szövetség és ezáltal a korábbinál még szervezettebb ellenállás - bár ez lett volna várható - nem is következhetett be. A szervezett ellenállás felszá molásának folyamata megindult ugyan, de az említett elégedetlenségek majd 1863-tól ismét jelentősebb ellenreakciókat eredményeztek. Az egyházpolitika széthullása és hatása az ellenállásra A magyar egyház szervezetében az 1850-es évekhez képest nagyobb változás nem következett be, mivel azonban a Vatikán egyre bonyolultabb és nehezebb helyzetbe került, Antonelli bécsi államtitkár valamennyi magyar püspöki megyének és vezetőjének magatartásáról részletes jelentést kért a Helytartótanácstól De ugyanakkor De Luca nundus is mindent elkövetett, hogy megkönnyítse a Schmeriing-rendszer helyzetét. JZritikájának és támadásának célpontja ez alkalommal a magyarországi egyház néhány főpapja volt, akiknek az alkotmányos időszakban tanúsított magatartása, továbbá az országgyűlés feloszlatását követő időszakban is tapasztalt állásfoglalásai a kormány erőteljes rosszallását vonták maguk után"}

6

4 m EÉ 1867. január 27. 1

M Lukács, 137. 63