Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
III. Az új abszolutizmussal szembeni ellenállás felélénkülése és hanyatlása (1861-1865)
matékosan hangsúlyozta: .Gál hivatalos megkeresésére nincs semmi tennivalója, alispáni tisztében a megyei bizottmány végzései szerint járt el, ennek eleget tett, mígnem annak folytatásában megakadályoztatott. Nála nincs semmiféle oly okmány, melyet hatóság vagy fél kereshetne vagy amit átadhatna"}** Tehát mint oly sokan, Szapáiy is esküjéhez híven jáit el és a nála lévő okmányokat nem szolgáltatta ki a megújított önkényuralmi államgépezetnek. A főispáni helytartó később Subich Györgyöt nevezte ki első alispánnak. A centralizációs jellegű új abszolutista politika az alapvető polgári szabadságjogok mellőzésével kormányzott Egerben is: a rendezés első lépései közé tartozott az 1860 -61-ben tetőpontot elért .forradalmiság" gyökeres kiirtása a Haynau-féle időket felidéző katonai törvényszék felállításával. Üldözési hullám vette kezdetét a lázítók és felségsértők ellen, sőt 1862. februárjában Földváry utasítására «a közbiztonság érdekében összefogták és biztosi őrizet felügyelete alatt a legközelebbi állomásig átkísérték az igazolvány nélküli egyéneket", felerősödtek a városban a lajstromok alapján is véglett kíméletlen motozások, házkutatások. 16 9 Mindezek ellenére megállapítható azonban, hogy a város lakosságára nézve ji forradalmi szellemet kiirtani szándékozó politika" összességében megsem okozott olyan súlyos szenvedéseket, mint az 1850-es években. De a különböző lázító, rendszerellenes írások íróira, terjesztőire még az említett évekénél is súlyosabb büntetés várt. Ez azért is lehetett így, mert egyrészt felismerve a kiadványok ellenállást előidéző veszélyes voltát, a provizórium törvénye szerint a sajtóvétségek katonai bíróság elé tartoztak, másrészt pedig azzal is összefügghetett, hogy Ausztriában a szabadabb sajtótörvény ellenére a szigorúbb objektív ítélkezési rendszert vezették be a sajtóperek terén. Ennek ellenére Egerben már ezekben a veszélyes időkben is több, a város alkotmányos és ellenálló szellemét ébren tartó, a abszolutizmus elnyomó és tarthatatlan politikáját ostorozó kiadványt olvashattak a lakók. Ilyen volt többek között 1862. februárjában egy Beniczky nevű egyén által JVemzetiségi kérdések" cím alatt kiadott röpirat, mely a hatóságok jelentései szerint a nagy német politikát ismét felújító schmerlingi nemzetiségi rendezést támadta 17 0, vagy a JJangok a múltbóT cím alatt megjelent költeményciklus, melynek második kiadását már Lipcsében Mittler T. G. jelentette meg. A hatóságok felhívták a figyelmet e kiad16 8 Szederkényi, IV.422 -44Z 16 9 HML V-42. 3.1862. február 28./173. 17 0 HML V-42.3.1862. február 28./177. 59
