Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
III. Az új abszolutizmussal szembeni ellenállás felélénkülése és hanyatlása (1861-1865)
vány könyvkereskedésbe ni forgalmazására is és terjesztése esetén elrendelték azonnali lefoglalását, felküldését. 17 1 A megújítoO abszolutizmus időben gondoskodott hű hivatalnokainak erkölcsi tisztaságáról, feddhetetlenségéről is. Ugyancsak felsőbb utasítás hagyta meg, Jtogyha az egpi tanács jegyzőkönyvei, avagy azok mellékleteit képező hatóságok levelei között olyanokat találtak, melyekkel a cs. k. megyei vagy városi hivatalnokok, mint ilyenek, hazaándási bűnnel vádoltatnak, az iratokat azonnal Id kell venni és fel kell teijesztenT 17 2 Megszigorították az egyesülési jogot is. A felsőbb hatóság már 1862. március 21-én kimutatást kért az Egerben lévő egyletekről. A városban három jelentős egylet működött: a Katolikus Legényegylet, élén az ellenzéki magatartású Lengyel Miklós kanonok; a Lövészegylet, vezetője az abszolutizmus legádázabb ellensége Csiky Sándor; és a Nőegylet, irányítója Nánásy Mihályné. Tartalmazta még a válaszjelentés az Egri Kaszinó nevét is, melynek elnöke Babies István volt. Az Egri Kaszinó szervezete a régi maradt, s csak annyiban változott hogy 1862től már nem elnöke volt, hanem három felügyelője, akik igazgató néven szerepeltek. Ezek a következők voltak: Babies István (1861 -65), Csiky Sándor (1861 -62) és Martonífy Károly (1861 -65), működött még a Heves megyei Gazdasági Egyesület és a Jogászsegélyző Egylet. 17 3 Aztán 1862. május 17-én Fi>ldváry elrendelte, hogy «az Eger városában engedélyezve lévő egyletek tanácskozási gyűléseiben a polgármester mindig jelen legyen, s ha azok alapszabályaik körét túllépnék, vagy tüntetésre használnák fel, rögtön feloszlassanak; mivégbőI a tartandó gyűlések eleve bejelentessenek és arról az illető egyletek elnökei értesítessenek, a gyűlés folyamáról pedig egy igen rövid írásbeli jelentést mindig oda megtétessenek"P A Ez az intézkedés, mely elsősorban állambiztonsági érdekből született, egyben nagy nyűg is volt az egyletek nyakán. Többek között az Egri Kaszinó is jzomorftó tudomásul" vette 1862. május 22-én, hogy .Török Sándor polgármester az Egylet ülésein - nehogy valamely tárgyat a kormány elleni tüntetésre használjanak - mindenkor jelen lenni megbízatott". Az 1862. július 13-ra összehívott közgyűlésen aztán a Kaszinó vezetősége úgy segített a dolgon, hogy választmányra ruházta az intézkedési jogot olyan ügyekben is, amelyek különben a közgyűlés elé tartoztak volna. Ennek érdekében Földváty utasítását így kacskaringózta ki Burik István egyleti jegyző: Casinói társulat ügyei rendezése s elintézésében a kor17 1 HML V-42.3.1862. március 12./223. 17 2 HML V-42. 3.1861 március 11/180. i n HML V-42.3.1862. április 2./420. 17 4 HML V-42.3.1862. május 17./700. 60
