Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése

országos ülések tartásáról, nem pedig azoknak megnyitási helységé/ól intézkedik", a képviselők értelmezés szerinti megoszlását eredményezte.

14

2 így az 1861-cs országgyűlésen Csiky csak a megnyitó után, a képviselőház pesti tanácskozásán kezdte meg képviselői munkáját, melynek során felszólalásában részletezte a nemzet panaszait, szót emelt az igazságszolgáltatás egyformaságáért, az osztrák törvények megszüntetéséért. Az 1861-es alkotmánytervezethez módosítási javaslatokat dolgozott ki, melyekben meghaladta Telekiék indítványait, főleg a hadsereg külföldi bevetését, vagy pl. az uralkodó trónjáról való lemondását illető kérdésekben.

14

3 Magáévá tette Deák tételeit, de több tartalmi módosítást javasolt, ezért - habár elvrokonságban állt Deákkal - végül is a határozati párttal szavazott. Deák felirati javaslata azonban találkozott a többség akaratával, így Eger megválasztotta Deák Ferencet a város díszpolgárává, amit május 25-én köszönt meg a politikus.

14

4 Az országgyűlést katonai parancsszóval az uralkodó 1861. augusztus 22-én feloszlatta. Gróf Forgách Antal kancellár körlevelet intézett a főispánokhoz, melyben kifejtette, hogy az országgyűlés feloszlatása nem jelenti az októberi diploma által helyreállított alkotmány megsemmisülését. Az országgyűlés feloszlott tehát, bár bizonyos eredmények születtek: meghiúsult a konzervatívok kiegyezésre törekvő kísérlete és a birodalmi gyűlés magyar képviselete. Az 1861. július 8-i közgyűlésen ismertette Szapáiy első alispán az országgyűlésen történt eseményeket, s úgy ítélte meg, hogy jt nemzet válságos ponton áll, mivel az uralkodó formahiány miatt nem fogadta el az országgyűlés feliratát, melyis Deák most már eredeti tervezete szerint ujjólag felküldetvén kénytelen lesz annak lényegében nyilatkozni... Ha hazánk jogai nem elégftetnek ki, a történendőkirt a felelősség azokra háramlik, kik rút haszonlesésből a kenyérkeresés azon módját válaztották, mely hazájuk nyomorát vonja maga után. Azért azok akik alkotmányunkkal meg nem férő hivatalt vállalnak, amint hazánk egére jobb napok derülnek, a legszigorúbb felelősségre vonatnak'.

14

5 Az országgyűlés Ideje alatti és utáni ellenállás A nemzeti ellenállás Eger városában az országgyűlés ideje alatt és után sem szűnt meg, s bár a város figyelme elsősorban az országgyűlési eseményekre 14

2 HML V-42.2.1861 márdus 14. 14

3 Sebestény, 89. 14

4 HML V-42,2.1861. május 25. 14

5 HML V-42.2.1861. július R. 51