Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
irányult, a hétköznapokban is elégedetlenül törtek fel az elkeseredett panaszok, tiltakozások, ellenállások. Panaszolták a város lakói, Jiogy az osztrák mértékek megszüntettek és a magyarmértéknek április 1-től való behozatala megrendeltetett", és tiltakoztak az ellen, hogy a j>iacort és a kocsmákban még mindig az osztrák mértékek használtatnaka vékáknak magyar mértékek szerinti átszámítása még mindig nem történt meg. 1« Mély részvétet váltott ki a városban Teleki László 1861. május 8-i önpusztító halála. A városházára gyászlobogót tűztek ki és az 1861. májusl2-i képviselői gyűlés méltatta Eger díszpolgárának hazafias tetteit: ,.. gondolta, törekvése a hon boldogságán7 volt irányozva ..., a potgáriasodás és a szabadság zászlóvivője volt mindig''. A gyászünnepéget Egerben május 27-én tartották, melyen igen nagy tömeg vett részt. 14 7 Az Egri Kaszinó - mint Széchenyi halálának alkalmából szintén négyhetes gyász viselésére kötelezte tagjait és állandóan kitűzve tartotta a fekete zászlót, sőt kimondotta, hogy ha Teleki László grófak valami Jökéletes arcképe jönne ki, megveszi az egyesület számára. 14 8 Különösen megnőtt az ellenállás a katonaság ellen az 1861. január 16-i császári leirat alapján a bizottmány tiltakozása ellenére is elkezdődött törvénytelen adószedés következtében, mely azzal is együtt járt - s ez kellemetlen események sorához vezetett-, hogy a megye adófizetést megtagadó városai és községei lakosságának házaiba tömegesen szállásoltak be eltartásuk kötelezettségével katonákat. A katonai karhatalommal erőszakosan beszedett adók kényszerítésében különösen élen járt Csendesi János, aki a behajtások alkalmával „valóságos brutalitásokat" követett el. Az egri megyegyűlés 1861. június 17-én tiltakozásul feliratot intézett a botrányos adószedés megszüntetése érdekében. 14 9 Ugyancsak éles viták keletkeztek 1861. június 19-én a helyi katonasággal a város tulajdonához tartozó és bérbe adott Barkóczy-féle kaszárnya kibéreléséről, melyet katonai kórházzá akart akakbani az idegen parancsnokság. A kaszárnya elvételét a város méltánytalannak tartotta és az ez irányú erőszakolt szerződéskötést megtagadta azért is, mert a katonaság még az eddigi, «a múltra nézve járulónak és jog szerint kifizetendőnek beismert bérösszeg" törlesztésével is adós volt a városnak. 15 0 S mint az az 1861. október 6-i képviselőtestületi jegy14 6 HML V-42.2.1861. április 18. 14 7 HML V-42. 2.1861. május 12./176. 14 8 Breznay, 75. 14 9 Bosnvizky, 616 - 620. 15 0 HML V-42.2.1861. június 19. 52
