Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
házilag betiltotta, tegnap éjjel ami ébredt, hogy a házát bepiszkolták és akasztófával fenyegették". 11 9 Máriássy az erőszaknak tehát engedett, mely egyben azt is mutatta, hogy a városban a fokozódd nemzeti ellenállás megtörésére a kormány mind országosan, mind helyileg mozgósította az egyházat is. Az egri hazafias Nőegylet gyászba öltözött asszonyai azonban tiltakozva vonultak fel a város utcáin, Jiogy a székes-főegyházbu gyászmisére mencjentk, majd miután a székesegyházba a katonaság nem engedte be őket, ji várbeli kiskápolnába gyülekeztek volna, de söprúvel hajtotta szét a katonaság* őket. 12 0 A városi feszült állapotokat és a fokozódó katonai elnyomást ezeknek az eseményeknek a kapcsán híven tükrözte az 1861. március 23-i közgyűlési jegyzőkönyv. JAinden templomok ima- és temetőhelyek elzárattak, az ajtókat fegyveres erő állotta el és az egész várost az e végből érkezett loi'as és gyalogsági csapatok erős őrjáratokban tárták elfoglalva" 12 1 Az 1861. február 16-i képviselőgyűlés ezek után az ingerlő és erőszakos eseményekből a következő megállapítást vonta le: .... a város a cs. katonai parancsnokságnak ezen közbelépései által vallásos buzgalomból eredett és kegyeleten, áhítaton alapuló érzelmei megnyilvánulásaiban és magában a vallás szabad gyakorlatában a fegyveres erő közbejöttével gátoltatik" P 2 ALZ Egri Kaszinó szintén tanújelét adta hazafias elveinek, hiszen, ai egri nemzetőri seregben mind ott voltak a Kaszinó leglelkesebb tagjai: Csifcy Sándor, Goth Raffael, Pók György, Kapácsy Ferenc, Lieskowsky József, valamennyien századosok; továbbá Ringelhann Antal, Keszlerffy Károly, Trsngsr Ignác, Nánássy Ferdinánd, Fülöp József, Sávoly Lajos és Scheffer Károly, mint főhadnagyok, tehát ellenzéki, hazafias politikát folytatott az Egri Kaszinó egyesülete, így amikor 1861. februárjában - szinte bizonyságul a honvédegyleti szervezkedés országos kibontakozásának - a Heves megyei Honvédsegélyző Egylet fölkérésére Bartakovics Béla érsek megengedte, hogy február 27-én a kápolnai csatában elesettek lelkiüdvéért ünnepélyes gyászmisét tartsanak a székesegyházban, ennek nyomtatott meghívóját a hirdetőkeretbe a Kaszinó is kitette. Mint a február 16án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyve megállapította, ezt a hirdetményt Sykan Bernát csendőrhadnagy önkényúleg minden erre nyújtott ok nélkül letépte és elvitte...*. A választmány ezért kimondta, hogy - mivel a katonatisztek, mint ven1 W Tábori, 234. 12 0 Breznay, 77. m HML V-42.2.1861. március 23 /78. 12 2 HML V-42. 2.1861. február 16./41. 43
