Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
dégck látogatták az egyesület helységeit -, «... jelen viszonyaink között könnyen felmerülhető újabbi kellemetlen eshetőségek elhárítása tekintetéből Sykan Bernát cs. k csendőrhadnagy úr ezen vele jogait megtartó társas kör további látogatásának megjdmélésire felhívhassék". Harmadnap azonban a választmány visszavonta ezt a határozatot. Sykan hadnagy ugyanis Netting nevű vadászhadnagy társaságában megjelent Babies István első felügyelőnél és kijelentette, hogy ő nem sértő szándékbői vitte el a hirdetményt, hanem azért, mert őrnagya megkérte, hogy szerezzen neki egy ilyen nyomtatványt. JZzáltal - olvasható a jegyzőkönyvben - anélkül, hogy az egyletet, melyet ő annyira tisztel megsérteni gondolhatta volna, az őrnagy részért szívességet tenni remélt". Hangsúlyozta még a csendőrhadnagy azt is, hogy ő jnindig különös megtiszteltetésnek vette, hogy az egyesület vendége lehetetrP 3 Szintén növelte a felháborodást a február 18-i megyegyűlés előtt az 1861. február 17-i közgyűlésen ismertetett rendkívül irritáló eset, mely megmutatta a város lakosságának, mire képes a gyűlölt abszolutista rendszer. Előterjesztették, miszerint jrgri gimnáziumi 8. osztályos tanuló, Perrich Mihály a budai cs. katonai parancsnokság rendeletéből az egri cs. katonai parancsnokság által elfogatván rendőri fedezet mellett Kassára, katonai törvényszék elébe állittatás végett elvitettetett". A közgyűlés erélyesen tiltakozott, jniután alkotmányos kormányzat szellemével egyáltalán össze nem férő az, hogy valamely polgárt e koránál fogva a polgári helytartóság mellőzésével, katonaság által elfogadtassék, katonai bíróság elébe állíttassék'P* Petrich Mihálynak az volt a bűne, hogy a nagyszünidő folyamán azt írta egyik barátjának: „.. ha azután szembenállunk majd, remélem, nem lősz reám". Egy gyermeknek ilyen pár sora elegendő volt arra, hogy rémképet lássanak benne és a legszigorúbb vizsgálatnak vessék alá, majd el is ítéljék. A város lakossága jól tudta, mennyit kellett fáradoznia Juhász Norbert akkori iskolaigazgatónak, míg végül is a hosszú fogságtól megmentette intézetének növendékét. 12 5 K nemzeti ellenállás tetőpontja: az 1861. február 184 megyegyűlés Egerben Ilyen előzmények után az 1861. február 18-i megyegyűlés nagyon felizgatott, ellenséges hangulatban kezdte meg tárgyalásait. A január 16-i uralkodói leirat ellen egyébként is országos mozgalom bontakozott ki, melynek hatása lehetett, hogy az ülésteremben forradalmi hangulat volt. Az erről szóló zsandárt jelentés 12 3 Breznay, 74-75. 12 4 HML V-42. 2.1861. február 17./51. 12 5 Breznay, 76-77. 44