Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
De a megmozdulások is tovább folytatódtak, ezért az uralkodó január 16-án - látva a magyarországi nagyfokú belső elégedetlenséget - leirátában a törvényhatóságok júlkapásainak" felszámolását rendelte el: jnivel egyes megyék magatartása a józan mérséklet határain messze túlcsapott, komolyabb, határozottabb, sót szigorúbb nyilatkozásnak szükségét" látta, jnely minden eddigi törvény- és rendellenességre láterjeszkedék" A leiratra Heves és Külsó-Szolnok vármegye Egerből óvási jegyzőkönyvvel válaszolt: A — parancsolat... oly kormány politikájából jött, mely midőn szerencse övezi, alkotmányos jogainkat megsemmisíteni törekszik: s midőn balsors fenyegeti, ígérve biztat, az alkotmány foszlányaival kísért" és ismét hangsúlyozták, hogy az uralkodót legfőbb jogai j^ak a nemzettel együtt illetik meg". 11 6 A január 16-i leirat ellen a legélesebb ellenállás Heves megyében, az 1861. február 18-i egri megyegyűlésen volt tapasztalható. A megyegyűlés rendkívül feszült légköréhez az előzmények sorozata is feltehetően hozzájárulhatott: Az 1861. február 16-i képviselőgyűlés jegyzőkönyve szerint „Csiky polgármester előterjeszti, miszerint a helybeli tanulóifjúság által az 1849. évi október 6-án Aradon elhunyt magyar tábornokokért mai nap reggel 10 órájára mondatni szándékolt ünnepélyes gyászmise azon bekövetkezett körülményeknél fogva, mert a helybeli cs. k. katonai parancsnokság 48. sz. megkeresése szerint a főegyházmegye• ileg meg sem engedett gyászmisét nemcsak betiltotta, sőt ennek ünnepélyes megtartását fegyveres erő közbelépése mellett is megakadályozni elhatároztatott ", 11 7 Ugyancsak betiltották a városi képviselőtestület által szintén e célból február 25-re a főszékesegyházban meghirdetett gyászistentiszteletet is. Február 14-én ugyanis Rí esz őrnagy városi helyőrségparancsnok felkereste Máriássy kanonokot, s a tervezett egyházi programok letiltására kérte fel, katonai erőszak kilátásba helyezésével. Máriássy sz erőszaknak engedett, és a tervezett megemlékezéseket lemondta. Riesz őrnagy intézkedését febniár 21-én a városi közösségeknek tett nyilatkozatával egyébként így magyarázta: yl magyar tábornokokért tartani szándékolt gyászmise megakadátyoztatása tárgyában a katonai parancsnokság nyomó fellépése következtében mily alapos és a rend és béke fenntartása érdekében Eger város lakosaira nézve, mily bölcs intézkedést tenni méltóztatott". 1J S Bécsi levéltári iratokban is fellelhető azonban, hogy Máriássy kanonok, aid a katonai parancsnokság rendeletén; az Aradon kivégzett lázadók (Aufständischen) requiem jét egy11 5 Szőgyény- Marie h, 111.71. 11 6 HMLIV-252.1. 11 7 HML V-42. 2.1861. február 16./41. 11 8 HML V-42.2.1861. február 24 /58. 42
