Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
jei közé tartozott Szakácsi Antal szakaszvezető egri földműves szülők gyermeke. Rivoltában átállva 20 ellensiget tett harcképtelenné, s mindaddig hősiesen tartotta magát, míg 9 társa az ellenségen keresztül nem vágott. Ezután számtalan sebtől vérezve lováról leesett és meghalt. A hős bajtársnak az ezred tisztelegye Egerben a tisztilak előtt emléket állított. Másfelől a Garibaldi csapataival való szimpátia ellentéteként említhetjük a városban tanyázó idegen katonaság elleni fokozódó gyűlöletet, mely ekkor még csak kisebb, de már nyílt szembenállásokban mutatkozott meg. A város 1860. június 21-i közgyűlésének jegyzökönyve szerint az idegen katonai parancsnokság levél útján történt megkeresése alapján az elnökhelyettes polgármester kifogásolta, hogy a város lakói egységesen megtagadták az idegen katonáknak a bor adását: „... nagy ünnepély alkalmával eddig szokás volt a helyben tanyázó es. k katonaságot fejenként legalább egy ittce borral a város lakói részéről vendégül látni" ^ A napirenden lévő ellenállás miatti nyílt konfliktusok, összecsapások következtében az abszolutizmus kormányzata is jól látta, hogy az április 19-én megígért rendszabályok esetleges végrehajtása sem elégítette volna ki a magyarokat és Benedek táborszernagy szerint is, ha Jényeges változások nem történnek, bizonyos katasztrófa fog beállni, mert a mostani állapot immár tarthatatlan"A birodalmi tanács szeptember 10-i vitáján Rechberg osztrák miniszterelnök szintén azt a megállapítást tette, hogy jobban egyetértünk mindnyájan, hogy új útra kell lépnünk 1,8 6 Az októberi diploma hatása, az alkotmányos küzdelem fellendülése A tarthatatlan helyzet megoldására 1860. október 20-án Ferenc József uralkodó kibocsátotta az októberi diplomát és a vele kapcsolatos legfelső leiratokat, melyek újra szabályozták a birodalom közjogi viszonyait. A diploma szakított az eddigi centialisztikus kormányzati etwel és az arisztokrácia érdekeinek megfelelő föderatív átszervezést állította előtérbe, miszerint a birodalom tartományai belső önállóságot nyertek, megszüntette a kerületi rendszert, visszaállította a Helytartótanácsot, a Kancelláriát, a megyerendszert, bevezette a magyar nyelvű közigazgatást és ígéretet tett a magyar országgyűlés összehívására. Az adó- és újoncmegajánlás jogát azonban a birodalmi tanácsnak tartotta fenn. A jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés és a törvény előtti egyenlőség kivételével 8 3 Vö.: Borovszky, 617 - 620.; F1R86. október 13. 8 4 HML V-42.1.1860, június 21./98. 8 5 Szőgyény-Marich, II. 52. 8 6 Berzeviczy, III. 109.; HHSa Ministerpräsident iratai 1860/445, 34
