Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
tehát lényegében az 1847-es állapotokat állította vissza, viszont a nemzet ezzel szemben az 1848-i törvények teljes életbeléptetésének álláspontjára helyezkedett. Ezzel kezdetét vette - sok egyéb forma mellett - a nemzeti ellenállás sajátos formája, az alkotmányos küzdelem. Egerben az októberi diplomát nagy felháborodással fogadták, 2-3 héten keresztül rendszeresen folytak tüntetések és beverték a városban lévő osztrák hivatalnoki lakóházak és hatósági épületek ablakait. 8 7 A vármegyék visszaállítása következtében Heves megyében 1860. november 8-án Egerben nagy értekezletet tartottak, hogy megbeszéljék a visszaállítás megszervezését. Az első ízben összeült megyegyűlés elhatározta, hogy ott folytatja munkáját, ahol 1849. augusztus 16-án abbahagyta, és az 1848. évi törvények alapján rendelte el a megyei élet visszaállítását. Ennek megvalósítása érdekében a következő határozatokat mondták ki: az alkotmányos örökös főispán foglalja el helyét, a vármegyei élet folytatódjék ott, ahol 1849-ben abbamaradt. A határozatok megvalósítására 1860. december 12-re megyei bizott mányi ülést tűztek ki, melyen a tisztikar megválasztását és kiegészítését is tervezték. Megbízták továbbá Bartakovics Béla egri érseket, mint örökös főispánt e teendői folytatásával, mivel 1848-49 után 10 évig állt a megye élén, mint császári biztos? 8 Bartakovics beszédében követelte a kormánytól a törvényesség szerinti kormányzást: Jege et fide* kormányozzanak. 8 9 A megyegyűlésen üdvözölték az emigrációból hazatért Almássy Pált, aki még az 1859. szeptember 3-án Protmann pesti rendőrfőnök által a kormányzóságnak felteijesztett jegyzéke szerint is politikai szempontból az egyik legveszélyesebb egyénnek számított. 9 0 Az októberi diplomához kapcsolódó legfelső leiratokat, melyek a főispánok feladatául szolgáló intézkedéseket tartalmazták, csak több mint egy hónappal később, 1860. november 26-án kezdték szétküldeni az osztrák hatóságok, és ekkor már ezek az intézkedések több városban, községben elkéstek, mivel a megyék jő részében már helyi lépések történtek a régi vezetés kicserélésére. 9 1 8 7 BH 1884. október 6. 8 8 Szederkinyi, IV. 415-421. - Zalár, 21. 8 9 Zalár, 22. 9 0 Sashegyi, 48. - 1859. szeptember 3. Protmann pesti rendőrfőnök felteijesztette a kormányzóságnak a politikai szempontból legveszélyesebb egyének jegyzékét, felsorolva köztük Almássy Pál nevét is, mint .akiről feltehető, hogy egy forradalmi megmozdulásban közreműködne'. 9 1 Szabad, 109. 35
