Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése

1859. június 29-én Hoffmann pesti főállamügyész az egri tüntetés ügyében tartott vizsgálatról a pesti kerületi főtörvényszék elnökségéhez azt jelentette, hogy mivel az egri tüntetést felségárulás címén jelentették fel, a jelenlegi viszonyokra való tekintettel tanácsosnak látta személyesen beletekinteni az előzetes nyomozásba. A nyomozás a tüntetésen kívül kiterjedt a hadihelyzetre és a politikai eseményekre vonatkozó hamis, nyugtalanító hírek terjesztésére is. Ezzel kapcsolatosan előzetes letartóztatásba helyezték Dusárdy Ferenc és Repinek József szíjgyártó mestereket. Hoffmann úgy látta, hogy a felségárulás tényét nem lehetett megállapítani. A tény az volt, hogy a kérdéses napszámosok 16-án pihenőidejükben a háborúról és a politikáról beszélgettek. Pápai József azt mondta, hogy szívesen fegyvert ragad, hogy az országot az osztrák iga alól felszabadítsák, Hanus János pedig annak a reményének adott kifejezést, hogy Kossuth megszabadítja a népet a magas adóktól. Hazatérés közben izgató dalokat énekeltek, Napóleont, a franciákat és Kossuthot éltették. Amikor a csendőrök felszólították őket, hogy kövessék Őket a laktanyába, a napszámosok útonáUóknak, kutyáknak nevezték a csendőröket, levették vállukról a kaszát és feléjük sújtottak. A csendőrök miután erősítést kaptak, sikerült néhány rendzavaréi lefegyverezni és elfogni. A többieket másnap tartóztatták le. Bár a vádlottak általában tagadtak, a köz elleni erőszak bűntényét és izgató dalok éneklésének, valamint álhírek terjesztésének kihágását sikerült rájuk bizonyítani. A végtárgyalásra csak augusztus 30-án - 8 nappal Bach bukása után - került sor. A megyei törvényszék Pápai Józsefet ás Hanus Jánost l-l évi, Pázmándi Nemes Jánost és Pálok János 6-6 havi, Béres Molnár Antalt és Fürdős Molnár Istvánt 5-5 havi súlyos börtönbüntetésre ítélték® Az abszolutizmus egyházpolitikájának válsága: a protestáns pátens elleni tiltakozás Az ellenállás az olaszországi háború után sem szűnt meg, s a rendszer kapkodó intézkedései, amellyel hatalmát biztosítani akarta, csak olajat öntöttek a tűzre. Ilyen volt az érthetetlen módon 1859. szeptember 1-én kibocsátott protestáns pátens is, melynek ügyét a város lakossága és papsága (a katolikus vallásúak is) magáévá tette és Jiitkülőnbség nélkül határozott törvényes önvédelemre és ellenszegülésre szánták el magukat, végrehajtását a város protestáns hívei vezetésével egyöntetűen megtagadták. A protestáns egyházak autonómiájának elvételét törvényesíteni akaró pátens tiltakozást váltott ki Egerben a protestáns egyházak nagyobb részben középnemesi és kisebb részben főnemesi, ö Sashegyi, 276-277. 28