Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése

világi vezetői körében is, s mivel az ellenállás végül is nemzeti méretű felháborodássá vált, „végre is ők, a hatalmasok engedtek, s a pátens visszavonatott",

66 Némi magyarázattal szolgál a pátenssel kapcsolatban, hogy a mindenre figyelő zsandárok már 1850. októberében olyan titkos jelentéseket küldtek Bécsbe, miszerint JAinden titkos üzelem fő emeltyűje a protestáns papság", és hogy református papság állandóan a legnagyobb mértékben izgatja a népet. A helyzet javításának módja: internálni a gazembereketr Többször kiemelték, hogy Heves megyében is „ű protestáns lelkészek közt épp elég a kompromittált" A 6. Gendarmerie Regiments Commando közölte azt is, hogy jnilyen kevéssé törődnek Egerben az iskolád gyerekekkel. Az uralkodó (Landesfürst) jólétéért való imát elferdítik Joó rajztanár a függetlenségi nyilatkozat kiadója írt egy Utószót tele szidalmakkal Isten és a dinasztia ellen, tele forradalmi szellemmel. Bessey apát, iskolaigazgató ezzel nem törődve protegálja Joót'P Az 1859-es háborús vereség után kialakult válsághelyzet és a kibocsátott protestáns pátens hatására megnőtt társadalmi elégedetlenség bebizonyította tehát Dc Luca nunciusnak, hogy a magyar egyházak nem maradtak távol az abszolutizmus elleni mozgalmaktól: főleg a katolikus papok (vezető klérus és alsópapság) és a magas rangú hívők játszottak tevékeny szerepet a kormányellenes politikai mozgalmakban. Mindez egyre inkább érlelte az abszolutizmus egyházpolitikájának válságát. Ezért a nuncius éles kritikával illette elsősorban Scitovszky prímást, valamint Bartakovics egri érseket, mint azokat a személyeket, akiket elsősorban terhelt a felelősség a magyarországi katolikus egyháznak az ellenzéki mozgalmakba való belesodródásáért. De Luca hivatkozott az 1859. november 6-i esztergomi ünnepségre, amelyet Scitovszky prímás pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából rendeztek. A felvonult előkelőségek soraiban többek között helyet foglalt Albrecht főherceg, Magyarország kormányzója is. Ezt az alkalmat használta fel néhány jelen lévő mágnás hazafias szólamokkal tűzdelt pohárköszöntőre, melyhez végül csatlakozott Bartakovics Béla egri érsek felszólalása is. A nuncius információja szerint jiz egri érsek törvénytelennek merte kijelenteni azt a kormányformát, mely egy évtizede Magyarországot irányította". Az ügy vihart kavart Bécsben és a nuncius aggódni látszott Bartakovics érsek titkos tanácsosi rangjától történő esetleges megfosztása miatt, sőt az egyházi méltóságát is sújtó retorziótól. Egyébként De Luca annak bizonyítására, hogy főpaptársának tetteivel nem ért egyet, maga kezdeményezte Rechbert grófnál, hogy az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári megnyitó 6

6 Zalár, 18.; Karácsonyi, 366-367 6

7 Tábori, 168-169 29