Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

földesúri függésbe került: Eger Javáltságos püspöki város" jogállású lett.) Ennek következtében végül is a százados per lezárult: 1854. december 10-én Bernett Ferenc polgármester Eger város megbízásából és Bartakovics Béla érsek a püspökség, valamint Lévay Sándor nagyprépost a főkáptalan képviseletében megkötötték a szeizódést. A földesurak 50 ezer ezüstforint készpénz fejében lemondtak a borkilencedről, a szőlőaiji taksákról, a haszonbérelt legelőkről, de a puszták továbbra is az érsekség és a káptalan tulajdonában maradtak, tehát végül is nem úrbéres, hanem urasági főiddé minősültek át.

5

0 A földesúri kötöttségek felszámolása nagy jelentőségű volt Eger számára, mert a lakosság és az uraságok közötti ellentétek mérséklődéséhez vezetett melyet amúgy is sok esetben felhasználtak az osztrákok saját politikájuk érvényesítésére -, ugyanakkor pedig felszabadította, még hatékonyabbá tette a nemzeti ellenállás erőit az idegen uralom ellen. A korlátlan központosítás és németesítés politikájának megvalósítását 1854től Albrecht főherceg kormányzóra bízták, kinek Ferenc Józsefhez intézett leveléből kiderült: a nemzeti ellenállás felerősödése miatt az országban uralkodó helyzetet kilátástalannak találta, és szilárdan meg volt győződve arról, hogy hivatala még három hónapig sem fog tartani. Feltűnően kedvezőtlennek ítélte az állapotokat, többek között Heves megyében.

5

1 Ellenállás és elégedetlenség a krími háború éveiben Az 50-es évek második felében a krími háború (1853-56) ideje alatt tovább erősödött a remény Egerben is, hogy lehetőség nyílik egy szervezett fegyveres akció indítására a gyűlölt osztrák elnyomás ellen, melyet elsősorban az elnyomott népek összefogásával képzeltek el. Számítottak azonban egy ilyenfajta ellenállásra az osztrák hatóságok is, hiszen ji felvidéki megyékben különösen amiatt aggódtak, hogy nemcsak a magyar, de a szlovák lakosság is a törökök győzelmeitői és a magyar forradalmárok visszatérésétől reméli felszabadulását" ß

2 A remények azonban szertefoszlottak, az osztrákellenes legális fellépésre nem nyílt lehetőség. Ez a háború már 1853 végén és 1854 elejétől súlyosan érintette Eger város közellátását is. Az árak ez idő tájt egyre jobban emelkedtek, élelemhiány lépett fel az északi megyékben, mely fokozta az elégedetlenséget. Főleg a gabonaárak növekedtek, s az egriek 1853. december 12-én indítványban tiltakoztak az ellen, 5

0 HML V-41. í 1854. május 13., 1855. március 27., 1855. május 7.8-i bixotteiányi ülések jegyzőkönyvei a szerződéssel kapcsolatban. 5

1 Lukács, 1955.40. - Albrecht levele Ferenc Józsefhez 1851. október 9-éa. 5

2 Lukács, 1955.146. 22