Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

a pen: jöttével a hatalom a nép kezébe megy át, s azt tőle többé csak isteni erő ragadhatja ki...". Aláírás: jelszava a vörös pártnak"

4

2 A proklamárió irói már 1851-ben világosan látták, hogy a gyűlölt abszolutizmus elleni harcukat csak önerejükkel, a nép erejével vívhatják meg eredményesen. A benne leírt gondolatok nem egyeznek Kossuth elképzeléseivel, az emigrációs törekvésekkel, sót azok kritikájaként is felfoghatóak. Egyrészt - s ezt az 1850-es évek első felében az emigráció által szervezett aktív ellenállási kísérletek kudarcai is igazolták - az emigráció nem volt képes a nemzettel szerves kapcsolatot tartani, nem volt képes reális politikai programot adni, másrészt az 1849 -51-es évekre jellemző súlyos gazdasági, pénzügyi bajok enyhülésével, a mezőgazdasági és ipari termelés folyamatos növekedésével, a kibocsátott úrbéri pátensekkel az abszolutizmus egy időre politikailag konszolidálódott, mely szintén irreálissá tette az annyira áhított magyar szabadság kivívásáért folyt nemzet! ellenállás Jcül fegyveres erő" általi segítségét, harmadrészt: a proklamátíó kapcsán kimondható, hogy Kossuth eszménye, ideája csak egy része volt a nemzet! eszmének, rajta kívül nemzeti érzések, kívánságok ás eszmények egész sora létezett, melyek tőle sok tekintetben különbözhettek. Talár ez is magyarázata annak, hogy bár a városnak Kossuth iránti ragaszkodása mindvégig elvitathatatlan volt, az emigráció és az ellenálló Eger városa között nem volt szinte semmi lyen kapcsolat, s snmdösszc arról tudunk, hogy Gasparich Márk. aki részese volt a Makk-Jubál-féle szervezkedésnek és 1851 tavaszán és nyarán Mazzini megbt zottaival tartott szoros kapcsolatot, 1852. januárjában Perczel volt segédtisztjét, az Egerben lakó Drisnyey Istvánt szeretie volna megnyerni az emigrációs mozga lomnak, aki azonban nem kaptsolódott be a szervezkedésbe. Ezért Drisnyeyt a hadbíróság végül is felmentette a szervezkedésben való részvétel vádja alól

4

3 A már említett szerződéses sérelmek mellett az 1853. február IC i válrszl mányi ülés ugyancsak elégedetlenségét és tiltakozását fejerte ki az 1849-ben Eger városára hadisarc fejében kivetett pénzösszeg fizetése ellen. A város az uralkodó éiíal 1851. október 1 C-én Mag- Írország katonai és polgári kormányzójává újonnan kinevesse« Albrecht főhercegnek küldötf folyamodványában megindokolta, hogy a fciveíett pénzösszeget azért nem hajlandó törleszteni, mert 1849 ben Eger a forradalmi kormány foatsíma alatt állt és e*ért nem vádolható olyan, a törvényes fejedelem ellen mi&cit tettnek vagy törekvésnek az elkövetésével, amelyet - mivel megyei hatóságnak volt alárendelve - s:abad akaratából egyedül neki 4

2 Lukács, 1955.36- 37. 4

3 PN 1853. szeptember 4. 18