Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Az Egri Nyomdai kiadói tevékenysége

igen termékeny író volt. A legóvatosabb becslések szerint is leg­alább 6—8 ezer oldalra terjednek írásai. Művei után ítélve a szerző kiválóan ismerte az egyszerű ember lelkivilágát, és a népies stílus eszközeivel ki is tudta magát fejezni. Varga Lajos évtizedekig figyelhette meg, ismerhette a híres jászladányi „szentembert", Orosz Istvánt, aki „Mózes módjára" vezette a búcsús híveket a kegyhelyekre. Esetenként 30-40-50 ezren is követték őt. 188 Orosz István után is számos ponyvaszerű kiadvány maradt fenn, elsősorban énekek. Varga kortársa volt még a kömlői származású Szécsi Ignác, az ugyancsak jászárokszállási Szabó Emánuel (akit vaksága miatt Vak Émánnak hívtak az emberek), a kapuvári Gitzi György, akik szintén jelentettek meg a vallásos ponyvához sorolható kiadványokat. Általában a népből származtak, a nép körében éltek és dolgoztak. Sokat zarándokoltak, vezették az em­bereket a búcsújáró helyekre, előimádkoztak, éneket irányítottak és tanítottak. A nép tisztelte és rajongásig szerette őket, mert a leg­egyszerűbb nyelvi eszközökkel mondták el, amit a falusi vagy ta­nyasi ember csak átélni volt képes. A tartalmi értékelésben legyen Bálint Sándoré az utolsó szó: „Az orális, élőszavas irodalmi gyakor­latnak ők az utolsó nagyhatású képviselői. Az, hogy műveik ponyvára kerültek, szempontunkból nem lehet perdöntő ... A ponyva betűje tehát inkább csak emlékeztetésül szolgál, ahogy az opera szövegkönyve . . ," 189 Bálint Sándor szerint az egyszerű embernek a ,, . . . világgal szem­ben való magatartása elsősorban érzelmi." 1 9° A maga módján ő is választ keres a lét nagy kérdéseire és a természetfölötti világot ő is szeretné megragadni. Igényli, műveli a költészetet, naivan jóhisze­mű és jószándékú. Rácsodálkozik a világ szépségeire, az élet ese­ményeire, megtalálja bennük a szívet és lelket gyönyörködtető motívumokat, amelyeket a maga módján törekszik is kifejezni. A nép józan, de alacsonyszintű gondolkodásában a misztikum és mondavilág elemei jól megférnek egymással. A néplélek sajátos vonása, hogy apái részéről bírálat nélkül átveszi a hagyományokat, alkalmazkodik az élet normáihoz, de őt is megkísérti az anyagias szellem, s ez hamar gőgössé teheti, ha sikerül kitörnie öröklött világából. 19 1 86

Next

/
Thumbnails
Contents