Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Az Egri Nyomdai kiadói tevékenysége

Az Egri Nyomda vallásos ponyvái is kiválóan alkalmazkodtak az egyszerű ember világához. Ezekben a művekben jól ötvöződik a történelmi valóság, a mondavilág és a misztikum. A verses előadási forma ritmikája élvezetessé teszi az olvasást, fokozza a hatást. A verses formában írt, érzelmi telítettségű, sokszor határtalanul naiv történetek behízelgő módon lopózkodtak az emberek szívébe. A ponyvában a jó mindig elnyeri jutalmát, a rossz pedig büntetését. Bármennyire gyermeteg írások is ezek a kiadványok, az egyszerű ember azonosult hőseivel, fantáziája segítségével átélte az eseményeket. A Verses Szentíráson és a két, vőfélyköszöntőket tartalmazó kiadványon kívül három, jól megkülönböztethető témakörbe csoportosíthatjuk az egri könyvműhely ponyvairodalmát. Az első együttest Jézus szenvedésével kapcsolatos imák, ájtatosságok és történetek elkotják. (Jézusnak megsebesített tagjai, Bűnbánó imája a megfeszített Jézushoz, Töviskorona, Fájdalmas és örvendetes stációk könyve, Jézus arczához ima, Larnentációs könyv). A ponyva második részét Szűz Máriával kapcsolatos kiadványok képezik. (Élő virágos Máriakert, Szűz Mária Emléke, Máriát dicsérő hangok, Belépőlapok Mária kertjébe, Litánia a segítő Boldog-Asszonyhoz, Örökké illatozó rózsafűzérek, Mária segíts! Szűz Mária hete, Fájdalmas Isten anyjához.) A nyomda ponyvatermésének közel egyharmada tartozik ehhez a témakörhöz, és az érzelmi motívum leginkább ezekre a kiadványokra a jellemző. A Mária-kultusszal kapcsolatos művek közül érdemes kiemelni a különböző búcsújáró helyekhez kötődő énekek, imádságok gyűjteményeit. Legtöbbjüket egy-egy buzgó kántortanító gyűjtötte össze, és ajánlotta fel az Egri Nyomdának kiadásra. (Lourdesi ájtatosság, Szentkúti völgy lilioma, Zarándok-út a kegyhelyekre, Máriapócsi szent hajnalcsillag, Csornai Máriatisztelők rózsakoszorúja, Énekek a lurdi(!) sz. Máriához, Váci Mária hét kápolnája, Mária-pócsi lelki kenyér.) A harmadik csoporthoz a szentek életével foglalkozó munkákat sorolhatjuk: Szent Katalin, Szent Borbála, Szent Krisztina, Szent Tekla, Szent Sebestyén, Szent András, Szent Vince, Nepomuki S^ent János, Assisi Szent Ferenc életének verses feldolgozását találjuk ezek között. A történeti valóság itt keveredik leginkább 87