Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
Politikai helyzet és szociális viszonyok
Vörös Hírlapra,, amely kifejezetten a Tanácsköztársaság szolgálatában állott. Különösen az Egri Hírlap említett nyilatkozata figyelemre méltó, mert ez még 1917. november 13-án jelent meg, 89 s az sem elhanyagolható szempont, hogy a Tanácsköztársaság bukása utáni években a Magyar Szó segédszerkesztői tisztségét az internacionalista harcos Pogonyi Antalra bízták, jóllehet közgyűlési keretekben az 1919-es események kapcsán is fogalmazódtak meg ellenvélemények. A részvénytársaság alapszabályai előírták, hogy a tiszta nyereség 1%-át jótékony célra kell fordítani. A rendelkezésre álló pénzt különféle jótékonysági célokra utalták ki. 1906—1912-ig pl. az első üzletvezető, Losonczi Mihály özvegyét és árváit támogatták a teljes összeggel. Később a munkásokat segélyezték, majd a hadbavonultak családjait, esetenként az előírt 1%-on felül is utaltak ki segélyeket. Meglepő az 1908. évi igazgatósági jelentés egyik kitétele: ,,Munkásainkat mindig 15—20%-kal jobban fizettük, mint más hasonló czég, és nemcsak emberségesen, hanem testvériesen bántunk velük. Mindig és minden bajban segítettük és tehetségünk szerint gyámolítottuk őket. Ezt ők is elismerik, és ezért mostanáig munkaszünetelés nálunk még nem volt."® 0 A vezetőség érezte a munkások és családjaik iránt a felelősséget, a válságos időkben is. ,,Az általános drágaság és folyó pénz hiánya tehát nagyon visszatartott bennünket ez évben (1913) a haladásban. Hozzájárult, hogy éppen mi nem akartuk más vállalatok példáit követni és munkásainkat elbocsátani, illetve azok létszámát redukálni. .. " 9 1 A könyvműhely visszavette munkásai közül azokat, akik leszereltek a katonaságtól, sőt, hogy segítsen rajtuk, 1918-ban többször is megemelte a fizetéseket. 9 2 A ,,B" típusú kötvények kibocsátása alkalmával az igazgatóság többek között így érvelt: ,,. . .és a közjó ellen vétenénk, ha télvíz idejére 50 személyt, kb. 200 családtaggal az utcára tennénk." 9 3 Ezek a kijelentések az akkori korban eléggé szokatlan emberséget és emberiességet bizonyítják a munkások iránt. Eger felszabadító ostromát az 1947. évi igazgatósági jelentés szerint a vezetőség a munkások egy részével „mintegy nagy család" élte át a gyárépület óvóhelyén. Az igazgatóság a pengő 1946. 46
