Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
Politikai helyzet és szociális viszonyok
évi elértéktelenedésével kapcsolatban így fogalmazott: ,,Megtettük azt, hogy szombati fizetésüket (ti. a munkásokét) előbb pénteken, majd csütörtökön fizettük ki, hogy mégis néhány napot nyerjenek, illetve mentsenek pénzük romlásából, és egyes természetbeni juttatásokkal is pótoljuk fizetésüket, amiket malmoktól, községi elöljáróságoktól a szállított nyomtatványokért cserélhettünk. . . " a l ,,A kész nyomtatványokért kapott ellenértékért másnap már az ahhoz felhasznált papírost sem tudtuk volna megvenni. Mégis folytatnunk kellett a munkát, fenntartani az üzemet, kielégíteni hosszú évek óta nálunk rendelő és most is bennünk bízó megrendelőinket. Talán ésszerűbb lett volna leállni és nem szállítani, mint felhasználni értékes papírkészletünket, de nem tettük, mert az üzemnek minden körülmények között működnie kellett, munkásainkat ellátni munkával és fizetéssel," 9 5 Az Egri Nyomda Rt. fennállásának ideje alatt soha sem emelte a 6%-os osztalékot. Az 1929 utáni tömeges munkanélküliség idején az egri könyvműhely házon belül talált kölcsönösen előnyös megoldást. Amikor még egyáltalán nem volt mindennapos az emberséges munkakörülmények kialakítása, az egri nyomda igazgatósága 1938-ban kijelenthette: ,,Köztudott, hogy üzemünk az ország egyik legegészségesebb nyomdavállalata" . 9 6 Az Egri Nyomda Rt. vezetőségeinek tagjai emberek maradtak az embertelenségben. . 47
