Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Politikai helyzet és szociális viszonyok

POLITIKAI HELYZET ÉS SZOCIÁLIS VISZONYOK Mint említettük, az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon is megindulhatott az erőteljes kapitalizálódás. A nagytőke révén egymás után létesültek az ipari nagyüzemek. Ugyanakkor a kapitalizmus behatolva a mezőgazdaságba, a mezőgazdasági termelést is felgyorsította. A könyörtelen szabadverseny, a felhalmozódó tőke és a profit hajszolása természetesen hazánkban is megteremtette a születő proletariátus és a kizsákmányoló nagytőkés közötti feszültséget. A századforduló idejére Magyarországon is kialakult a monopolkapitalizmus, ami méginkább fokozta az ipari és mezőgazdasági termelést, de ugyanakkor mélyítette a kizsákmányoló és kizsákmányolt közötti szakadékot. Ez az állapot munkás-megmozdulásokhoz ós forradalmakhoz vezetett. A nemzetközi munkásmozgalom, s ezen belül a magyar proletariátus évtizedeken át harcolt legálisan vagy illegálisan a javak igazságos elosztásáért, de küzdelmeinek gyümölcse csak a második világháború után érhetett be. Addig azonban az egyre növekvő kizsákmányolás, az első világháború, s az azt követő keserves évek, majd az 1929—1933-as világgazdasági válság végső nyomorba juttatta a munkásságot. Egerben a nagytőke nem tudott meghonosodni, képtelen volt komoly gazdasági eredményeket felmutatni. Romboló ereje különösen a kisiparosok körében érvényesült. Annak ellenére azonban, hogy Egerben viszonylag kevés volt az ipari kisüzem, s alacsony a bennük dolgozó munkások létszáma, a dolgozók szervez43