Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
Politikai helyzet és szociális viszonyok
kedése már az 1880-as évek végén megkezdődött. A város gazdasági helyzete az első világháború után egyre riasztóbb képet mutatott. A pénztelenség és eladósodás miatt újabb mesteremberek zárták be műhelyeiket. Különösen a 20-as évek második, s a 30-as évek első felében volt rendkívül válságos a helyzet. Nem csupán a kisiparosok sora, de az egri viszonylatban valamikor jelentős üzemnek számító Hering-féle Mezőgazdasági Gépgyár ós Vasöntöde, a Lakatos ós Lemezárugyár került a csőd szélére, illetve felszámolásra. Heves megyében is általános és megszokott volt a munkáselbocsátás, s ennek révén természetesen a munkanélküliség. A nagybátonyi kőbánya pl. elbocsájtott 600 embert, a mátraszelei bánya 350, az egercsehi pedig 600 munkást. A mezőgazdaságban még rosszabb volt a helyzet. A legmélyebb pont munkanélküliség szempontjából Heves megyében 1033-as évben következett be, amikoris az alispáni jelentés 50 212 munkanélküliről számolt be. 8 2 Ez az áldatlan állapot természetesen a lakosság szociális és egészségügyi helyzetében is súlyosan éreztette hatását. Valóságos nyomornegyedek alakultak ki a városban (Szalapart, Cifrapart, Kőporos), ahol többnyire barlanglakásokban éltek az emberek. Noha Eger orvosi ellátása az országos arányhoz viszonyítva aránylag jó volt, de az egészségtelen szociális körülmények miatt a halálozások száma évről-évre megközelítette a születésekét. 8 3 A város azonban a nyomasztó gazdasági és szociális körülmények ellenére is meg tudta őrizni jó hírnevét az oktatás terén. Jól felkészült, tiszteletre méltó hagyománnyal rendelkező tanári gárda végezte jól felszerelt iskolákban a képzést. ,,A vezető tisztviselők és polgárok szerettek a ,magyar Athén' nevével büszkélkedni, s nem is teljesen alaptalanul. Eger volt az egyetlen megyei város, amelyben két főiskola és hét középiskola működött. Itt tevékenykedett hittudományi és jogakadémia, egy állami és két egyházi gimnázium, két tanítóképző és két kereskedelmi középiskola. Ezek mellett három polgári iskolája, tanonciskolája és önálló gazdasági népiskolája volt." 8 i Amikor az Egri Nyomda Rt. üzeme 1893-ban öt munkással megkezdte a termelést, a helyi körülményeket figyelembe véve 44
