Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
A gimnázium utcai műhely
iránt országszerte nagy volt az érdeklődés. Az 1908-as londoni világkiállítás után a szomszédos országokon kívül a további megrendelők is gyakrabban jelentkeztek. Ausztriából, Romániából, Németországból, Olaszországból, Amerikából is érkeztek levelek és megrendelések, sőt ebben az időszakban Amerikában már bizományosai is voltak a nyomdának. Minden jel a megrendelések növekedésére mutatott. Égető szükséggé vált a már kinőtt műhely felcserélése, ha a részvénytársaság a további fejlődésről nem akart lemondani. A megoldásra König Ferenc az 1910. március 3-án megtartott igazgatósági ülésen életre való gondolatot terjesztett elő. Javaslatának lényege az volt, hogy az Egri Nyomda bocsásson ki száz, egyenként 1000 koronás elsőbbségi („A" típusú) kötvényt, hogy a befolyó összegből törlesszék a korábbi beruházások miatt a Hevesvármegyei Takarékpénztárnál fennálló mintegy 36 000 korona tartozást, és rendezzenek be egyúttal új, saját tulajdonú nyomdaüzemet. A kötvények elhelyezése nem okozott gondot, mert a vállalat 17 éves fennállása során jóhírű, megbízható, és hitelképes üzemmé fejlődött. A könyvműhely számára kétségtelenül ez volt a legcélravezetőbb megoldás, mely többszörös hasznot ígért: nagy és korszerűen felszerelt tipográfia kialakítását, lényegesen megnövelt kapacitást, de egyúttal az évi 2000 koronás házbér megtakarítását, a Heves megyei Takarékpénztárnak fizetett 6,5%-os kamatteher megszűnését is. Az igazgatóság jóváhagyta az indítványt, amelyről a részvényeseket értesítették, majd az 1910. márc. 14-i közgyűlésen megvitatták az előterjesztést, és 15:1 arányban elfogadták König tervét. 4 7 A kibocsájtott elsőbbségi kötvény után 6%-os kamatot fizetett a részvénytársaság és 30 éven belüli visszatérítésre kötelezte magát. 1911 és 1940 között sorshúzással döntötték el a visszafizetésre kerülő kötvények sorszámát. A kötvénytulajdonosoknak azonban a vállalat ügyintézésében nem volt beleszólási joguk. A kibocsájtott kötvényekből már az első hetekben sokat felvásároltak. így a részvénytársaság 1910 tavaszán megvásárolhatta a Gimnázium utca 3. sz. alatt álló (ma Bródy Sándor u. 4.) épületet 28 500 koronáért. 4 8 Ez a vételár 1500 koronával meghaladta az elő3 33
