Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
A gimnázium utcai műhely
irányzott költséget, de mégis jó vételnek számított. Az egyemeletes objektum — az udvarral együtt — mintegy 2000 m 2 területen feküdt. 4 9 Az épületet a 18. század közepén kezdték építeni és a nyomda berendezéséig lakóházként szolgált. Első gazdája az európai hírű Fazola Henrik kovácsművész volt, aki testvérével együtt 1767-ben vásárolta meg a félig kész épületet, és 1795-ig laktak benne. Az építmény 1800-ban a nagy városi tűzvész áldozata lett. Ekkor már Eősz János püspöki prefektus tulajdona volt, aki a házat újjáépíttette, majd 1819-ben az érsekségnek adta át. 1825 és 1830 között Trautmasdorff grófné, ezt követően rövid időre Singer Ferenc, 1832—1851-ig Pallavicini Alajos főhadnagy mondhatta magáénak. A lakóház ezután sokszor cserélt gazdát. 1887-ben Garjup Péter tulajdonába került, míg végül az Egri Nyomda Rt. vásárolta meg. 5 0 A barokk épület alapos átalakításra szorult. A részvénytársaság 1910. szeptember 1-i közgyűlésén építőbizottságot választottak, amelyre rábízták a megvásárolt épület átalakíttatását nyomdaüzem céljára. A bizottság tagjai voltak: Breznay Imre, Pásztor Bertalan, Pfeiffer Albin és König Ferenc. 5 1 Az építőbizottság 1910. szeptember 27-i ülésén fogadta el Wind Géza okleveles építőmester tervezetét és költségvetését, megkötötte vele az átépítésre vonatkozó szerződést. 5 2 Másfél hónappal később, november 4-én a polgármesteri hivatal 16 071/1910. számmal adta ki az építési engedélyt. 5 3 A munkálatok azonnal megkezdődtek. A jól szervezett és gyorsütemű munka hamarosan befejeződött, s a polgármester 8699/911. sz. átiratában már 1911. június 13-án megadta a ,,használhatási" engedélyt. 5 4 Az átköltözés körültekintően zajlott le. A termelést nem kellett leállítani. A ház- és telekvásárlás, a különféle illetékek, valamint az átalakítási költségek összesen 76 236 koronát tettek ki. 5 5 König számítása tehát bevált. Az új nyomdaépület több mint 30 helyiségből állott. A raktárakon kívül négy lakást, könyvkötészetet, papír- és könyvüzletet, szerkesztőségi szobát és egyéb helyiségeket is berendeztek. A gépteremben a természetes világítás növelése érdekében mennyezeti ablakokat képeztek ki. Felújították a bútorzatot és bővítették a gépparkot is. A szedő-, a gép- és a feldolgozó terem új bútorokat 34
