Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)
Bevezetés
A kapituláció idejének szabályozása" megnyugtatólag hatott az érdekeltekre, mert a rendelet arra is kitért, hogy ki az, aki nem hosszabbíthatja meg a szolgálatát, illetőleg melyik korosztály hány évnek írhat még alá. Ezek szerint nem fogadják el annak a katonának a továbbszolgálatát, akit a katonaorvos nem talál elég alkalmasnak a további katonáskodásra, vagy pedig, ha a szolgálati idejének végére a 40. életévét eléri. „Azon Magyar Katonák — viszont — kik előbbeni Szolgálatjok ideje eltelése előtt 38. esztendőn túl lesznek (de negyvenen innen B. Gy.) hat esztendőnél hosszabb iidőre ujolag be nem fogadtatnak.. ." Ellenben mások, kik előbbi szolgálatuk végére nem érik el a 38. életévüket, tetszés szerinti időre kötelezhetik el magukat. 5 0 AZ 1831. ÉVI „HAGYOMÁNYOS" ÜJONCALLÍTAS A Heves megyei hadkiegészítés harmadik, 1830—1841 (1847) korszaka lényeges változást hozott az újonckiegészítésben. Életbe lépett az összeíró rendszer, mely rendszerrel hazánkban együtt járt a sorshúzásos állítás is. Az összeírásos rendszer gyakorlatban azt jelentette, hogy az országgyűlés újoncmegajánlása után a megye járásonként és helységenként összeíratta azokat, akiket a törvény nem mentett fel és a meghatározott korosztályhoz tartoztak. Ezek közül küldték el a katonákat az ezredekhez. A hadkiegészítés során az összeíró rendszer Európa minden államában törvényszerű fejlődés volt. Az viszont, hogy az összeírtak közül kiket vittek el és kik maradhattak otthon, minden népnél más és más szokás szerint alakult. Nálunk ezen rendszeren belül a „sorsra" (sorshúzásra) bízták a döntést; amikor Magyarországon a 19. század első felében összeíró rendszerről beszélünk, sorshúzást is értünk alatta. Az összeíró rendszert korábbi katonai szakíróink lebecsülték, mert elsősorban a katona rideg felfogásában szemlélték. Még a leghaladóbb életpályát megjárt egyik legkitűnőbb katonai tehetségünk is — mint Stromfeld Aurél — a Ludovika Akadémia számára jóváhagyott ..Hadseregszervezés" című munkájában úgy vélekedik, hogy „... Az összeíró rendszernek az a hátránya. hogy a műveltebb és gazdagabb néposztály a fegyveres erőben képviselve nincsen, tehát a fegyveres hatalom erkölcsi értéke kicsi. — Ez a rendszer igazságtalan . . , 5 7 Fejlődésében nézve a kérdést, a korábbi állapothoz képest ez nagy lépés volt előre, amit kemény harc előzött meg. Keletkezése — különösen a kivitelezés tekintetében — Felsőbüki Nagy Pál ne34
