Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)
Bevezetés
véhez íüződiik. Ö maga emlékezik meg erről Széchenyi Istvánhoz írt levelében: ,. . . Azonban ezúttal az újoncok állítására nézve a sorshúzást csak tigyan kivívtami, s azzal a népet nemcsak leggyalázatosabb erőszakos fogdozástól, hanem egyszersmind sok terhes pénzbeli zsarolástól is megmentettem .. Z' 5 8 A javaslat feszült hangulatú üléssorozatok közepette hangzott el. melyekről Kossuth később iaz „Országgyűlési Tudósítások"-ban így emlékezik meg: „... Midőn a múlt országgyűlésen (1830-ban B. Gy.) az újoncok kérdése fordult elő, három részre oszlottak a voksok, némellyek semmit, némellyek 20 ezret, némellyek végre 28 ezret adni kívántak. Nem állván ezen utolsóknál a többség, az előlülő talán húsz ízben is változtatta a kérdéseket s annyira csigázta a dolgot, míg 28 ezer húzta a többséget . . ." 5< J A törvény végső szövegezésében úgy szól, hogy 28 ezer újoncot azonnal — gyakorlatilag 1831 elején —, 20 ezret pedig szükség esetére kell kiállítani. (A szükséget természetesen a fokozódó európai forradalmi és szabadságmozgalmak jelentették.) Az 1830-as törvények sorshúzásról, illetve összeírásról nem szólnak, ellenben országgyűlési határozatként ajánlották a megyéknek, illetve megengedték, hogy válasszanak a törvényhatóságok a sorshúzás és az állítás régi módja között. A törvény szentesítése után az újonclétszámot egy bizottság a nádori porták szerint felosztotta és a kiállítandók számáról a megyéket értesítette. Heves megyére a 28 ezerből 743 fő esett, kik közül 663 főt a gr. Gyulai-gyalogezredbe, 80 főt pedig a Vilmoshufzárezredbe kellett útba indítani. 6 0 A későbbi 20 ezer főből Heves és Külső-Szolnok megyére 531 fő esett. Mindez olyan időszakban, amikor a kolera is tizedelte a megyét. Kolerában megbetegedett 17 697 személy, ebből meghalt 7537 fő. (Ennek kb. a fele férfi és a férfiaknak kb. egyharmada a katonáskodásra alkalmas korosztály, hozzávetőlegesen 1200—1300 fő.) Hevesben a megyegyűléseken hallatták ugyan már hangjukat a liberális meggyőződésű nemesek, de különösebb programot nem írtak elő az 1830-as országgyűlésre induló követeknek. Többségük szűk rendi szemléletű lévén, az újoncállításban még mindig csak rendi előjogokat látott. Ennek ellenére azt az utasítást adták a követeknek, hogy az újoncokat az 1807. évi törvény — melyről meg kell jegyeznünk azt is, hogy ez az 1807:1 tc. igen sok katonai könynyítést előíró rendelkezést tartalmaz — és az abban foglalt óvások mellett ajánlják meg. 6 1 Az óvások elsősorban a rendek jogait tisztázzák: csak a rendkívüli viszonyokra való tekintettel ajánlják meg, minden jövőre való következtetés nélkül, és az 1741:63 cikkely 2. paragrafusában foglalt biztosítás épségben hagyásával. (Az 1741:63. 35
