Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben

Csiky SáncW kormánybiztosi kinevezésével nyomban útrakelt működése területére. Január 23-án Gyöngyösön tűnt fel, január 24— 25-én Tiszafüredről számolt be a kormánynak az ottani Tisza-átkelő­hely megerősítésére tett intézkedéseiről, s azt követően Egerbe jött. Január 29-én már Egerből kért a szabadcsapatok felállítása és a to­borzás elősegítése céljából 25—30 toborzót. 19 1 Közbenjárására a ja­nuár 30-i egri népgyűlésen kihirdették a pontosan kidolgozott moz­gósítási rendeletet is a városban. E szerint harangszóra, valamint a várban elhelyezett 3 tarack lövéseire azonnal köteles volt a lakosság a négy kijelölt gyülekezési csomóponton megjelenni. 19 2 A négy csa­patot a Líceum előtti téren egyesítették. Az összevont népfelkelő egység parancsnokának Kiss János ny. századost kérték fel. Kimond­ták, hogy az ellenség gátlására és zavarására minden eszközt igény­be k^ll venni: ásó, kapa, vasvilla, ferdített kasza, csákány, fokos, cséplő és minden egyéb aratóeszköz fegyverzetül kell, hogy szolgál­jon. A városba érkező minden utas és szállítmány megvizsgálására hat emberből álló őrcsapatokat állítottak fel a városba vezető utak csomópontjainál. 1 1' 3 Csiky Sándor kormánybiztosi megbízatása sikeres teljesítése után, február 2-án érkezett vissza Debrecenbe. Kérte ugyanakkor, hogy Schaffner János egri polgármester részére, akinek szabadcsapat alakítására és az ellenséges csapatmozdulatok szemmeltartására adott megbízást, utaljanak ki a költségekre 2000 Ft-ot. Kossuth tel­jesítette kérését. 1 9' 1 Csiky Sándor szervező tevékenysége tehát Kos­suth Lajos december 16-i felhívásának gyakorlati megvalósítását cé­lozta. A gerillacsapatok felállításakor Kossuth azonban a népfelke­lésnek nem szánt döntő szerepet. Látta, hogy a gerillaháború, noha jelentősen hozzájárulhat az ellenséges csapatok felmorzsolásához, azok teljes megsemmisítéséhez nem elegendő. A reguláris honvéd­sereg mellett a népfelkelés „csak segédül tekinthető", elsősorban nem a nyílt ütközetben, hanem az ellenség hátában való ténykedésre használható fel. 19 5 Eger a magyar katonák segélyezésében is kivette részét. Sze­mere Bertalan kormánybiztos január 25-én jelentette Szentiványi Károlynak, hogy Egerből útbaindított csapatai számára „1000 köböl életet" és 6—700 pár csizmát. 19 0 A KATOLIKUS EGYHÁZ ÁLLÁSFOGLALÁSA V. Ferdinánd lemondását a magyar trónról Lévai Sándor nagy­prépost 1848. december 16-án egyházmegyei körlevélben közölte az egri érsekség papjaival és híveivel. A körlevélben határozottan a 4* 51

Next

/
Thumbnails
Contents