Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben

magyar kormány politikája melletti támogatásra szólította fel a papokat és híveiket, s a fegyveres ellenállásra buzdított: „Ha a végpusztulástól menekülni akarunk, védenünk kell teljes erőnkből magunkat . . ., mivel az egyházi szolgálatra a hadban is szükség van, megengedem — írta —, hogy a t. lelkész urak híveiket a hadba is elkísérjék".

10

7 Windisch-Grätznek a fővárosba való bevonulása után Batthyány Kázmér vezetésével országgyűlési küldöttség kereste fel az osztrák főparancsnokot. A küldöttség tagja volt Lonovics József egri érsek is. Lonovicsot a magyar kormány nevezte ki 1848. június 25-én, de kinevezését a Vatikán nem erősítette meg, és az egri érseki széket sem foglalta el. Bécs is mindent elkövetett, hogy a klérust maga mellé állítsa, és megszerezze támogatását az ellenforradalom számára. WindischGrätz utasítására Lonovics érsek meghátrált és 1849. február 8-án pásztorlevelet intézett Egerhez, melyet Szőgyény Lászlónak, a polgári közigazgatás elnökének is megküldött. Felszólította az érseki székváros tanácsát, hogy az ausztriai ház iránti odaadását „köteles hódolatának nyilvánításával is . .. hovahamarább tettleg bebizonyítani".

108 Levelében botrányosnak minősítette Eger 1849. január 29-i közgyűlési határozatát, mely kimondta, hogy „az ellenségnek — még akkor sem, ha sikerül a várost elfoglalnia — semmiféle szolgálatot nem teljesítenek". 10

9 A pásztorlevél német fordítását Windisch-Grätz hercegnek is továbbította, melyhez Szőgyény László hozzáfűzte :„... a legloyálisabb odaadást és a legjobb érzelmeket mutatja és bizonyára hozzá fog járulni az egriek érzelmeinek megváltoztatásához".00 Nagyot tévedett, mert az egriek válasza az ellenforradalmi gyújtogató felhívásra az volt, hogy a február 21-i városi tanácsülésben határozatokat hoztak a város erődítményeinek megerősítésére. Elrendelték a kötelező közmunkát, kimondták, hogy a távolmaradók kötelesek egy ezüstforintért helyettesről gondoskodni. A főútvonalaknál „négy láb széles és ugyanannyi mélységű" árkot ásattak, és azok külső földhányására töviseket rakattak.

20

1 A magyar kormány által Debrecenbe rendelt Besze Ferenc pénzügyi tanácsost — aki vonakodott az utasítást teljesíteni — az egri nemzetőrök erőszakkal magukkal vitték a kormány ideiglenes székhelyére.

20

2 A KÁPOLNAI CSATA ÉS HATÁSA A branyiszkói ütközet után Schlik osztrák tábornok hadteste elhagyta Kassát, és a közeledő Görgey elől kitért délnyugati irányban, így kikerülte Görgey és Klapka csapatainak szorítását. Schlik arra tö5;