Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben

mellette működő Mátyus császári biztos rendeleteket küldött onnan a megyéhez, behódolásra szólítva fel. Január 23-án ült össze Egerben a megyebizottmány, s „meggyő­ződvén az osztrák császári hadsereg győzelmes előnyomulásáról, a fegyveres túlnyomó erőnek ellent nem állhatván, a szigorú kénte­lenségnek hódolva", tudomásul vette a rendeleteket, s a politikai foglyokat is szabadon bocsátotta. 18 0 Kossuth értesülvén a behódo­lásról, felháborodott dorgáló levelet intézett Halassyhoz, s közölte, nyomban kormánybiztost fog kinevezni a rendcsinálásra. Azonnal hívatta Eger országgyűlési képviselőjét, Csiky Sándort, s kinevezte kormánybiztosnak: „önnek ismert hazafiúi erélyét hívom fel" — mondc tta Kossuth —, mert a „múlt időkből dicső emlékeket felmu­lató Eger városa, a környékbeli népnek indolentiája miatt kényte­len a legkisebb ellenállás nélkül falai közé fogadni az önkény zsol­dosait". 18 7 Másnap kapta meg a kormányzó Halassy újabb jelentését, mely­ből kiderült, hogy Kápolna községben 60 osztrák vasas katona két tiszt vezénylete alatt 5000 emberre szállást, 100 akó bort és 60 öl tű­zifát rendelt, s minden ellenállás nélkül megkapták azokat. 18 8 Az újabb jelentésből tehát ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a kis létszá­mú csapatoknak sem állnak ellen a községek. Kossuth másolatot ké­szíttetett Csiky Sándornak Halassy jelentéséről és felhívta a kor­mánybiztost, „intézkedjék úgy, hogy a még netalán magokat elő­adandó hasonló esetekben a nép önerejével semmisítse meg az ellen­ségnek illy apróbb, de ha lehet nagyobb csapatait is. Ha minden helység illy érzelemtől lelkesítve egyenként csak 60—100 emberét el­pusztítja is az ellenségnek, nincs azon földi hatalom, melly leigáz­hassa a csupán védelmére fölkelt nemzetet" 18 0 — fejezte be levelét. Kossuth dorgáló leveleinek hatására a megye január 29-én újabb közgyűlést tartott, melyen az alispán indítványára határozatilag ki­mondták, „az ellenséges csapatoktól érkezendő rendeleteket nem tel­jesíteni" minden tisztviselő polgári és hivatalos kötelessége. Felszó­lították a megye lakosait, hogy „az ellenségnek aprós, s erejüket fe­lül nem múló csapatjait megverni, elfogni,... megsemmisíteni igye­kezzenek"} 0 0 Támogatásukra Hatvanban, Szolnokon és Tiszafüre­den nemzetőrcsapatokat állítottak fel. A megye ugyanakkor magya­rázkodó levelet küldött a Honvédelmi Bizottmánynak, s az ellenség­gel szemben tanúsított eddigi engedékenységet „szigorú kénytelení­tésnek" nevezte. Emellett kérését is tolmácsolta, mert „az ellenség közeledtekor a felszerelési pénztárban levő 25 000 pFt összeget a me­gye a Honvédelmi Bizottmányhoz elküldötte", így kiadásai fedezésé­re 12 000 Ft segélyt kért. A kért pénzösszeget megkapták, melyből egy katonai kórházat is felállítottak. 50

Next

/
Thumbnails
Contents