Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben

ta ellen, mely a szabadságharc továbbjutását szorgalmazta. Bat­thyány Lajos is azt javasolta, hogy menesszenek küldöttséget Win­disch-Grätzhez, s míg az vissza nem tér, csak a Honvédelmi Bizott­mány költözzön el, a képviselők maradjanak Pesten. Céljuk az volt, hogy a Pesten maradt országgyűlést rábírják a kiegyezésre. A bal­oldal élesen ellenezte e lépést, Csiky Sándor is határozottan Mada­rász és Kossuth indítványát támogatta. Az országgyűlés liberális ne­mességének egy része azonban nem állt ilyen egyértelműen az el­nök javaslata mellé. Szeptemberben elsősorban Jellasics támadásá­nak veszélye miatt sodródtak a baloldalhoz, mert jobban féltek a tá­madó ellenforradalomtól, mint a tömegek nyomásától. Tudták vi­szont, hogy a haza függetlenségét csak a néptömegek támogatásával képes megvédeni. Windisch-Grätz akadálytalan előnyomulásának láttán közülük sokan értelmetlennek látták a további ellenállást. Az ország belső helyzete, a parasztság elégedetlensége, a kármentesítés problémája csak erősítette ingadozó magatartásukat. A jobbratoló­dás a képviselőknek azonban csak kisebb részét érintette, így végül — a pesti nép nyomására is — olyan határozatot hoztak, hogy az or­szággyűlés indítson küldöttséget az osztrák főparancsnokhoz, vi­szont az országgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány költözzön át Deb­recenbe. Windisch-Grätz azonban közönséges lázadónak tekintette a ma­gyar küldöttség tagjait —, hiszen a király feloszlatta a magyar or­szággyűlést — és nyíltan megmondta: „ . .. azok után, mik az ország­ban történtek, sem fegyvernyugvásról, sem bármi egyéb egyezke­désről szó sem lehet, hanem csak feltétlen alávetésről", m A függetlenségi harc komoly ellenőrzést követelt az államappa­rátus minden szervében. Pesten a közvetlen ellenőrzést a Honvédel­mi Bizottmány végezte. A megyékben és a hadseregben ezt a felada­tot a forradalom folyamán létrejött kormánybiztosi intézményre bízták. „Akárcsak a jakobinus diktatúra konventbiztosainak, a ma­gyar kormánybiztosoknak is az volt a szerepük, hogy végrehajtsák az új forradalmi szerv, a Honvédelmi Bizottmány akaratát mind a hadseregben, mind pedig a hátországban", 18 5 így Csiky Sándorra is megfeszített munka várt a főváros kiürítése után. A NÉPFELKELÉS MEGSZERVEZÉSE Halassy Gáspár hevesi másodalispán 1849. január 25-én azt je­lentette Kossuthnak, hogy az osztrák csapatok Schultzig tábornok vezetésével már Hatvanba érkeztek. A osztrák parancsnokság és a 4 49

Next

/
Thumbnails
Contents