Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
A pesti forradalom március 15-i eseményeinek hírére, Egerben március 19-én Gáhy József főbíró elnöklete alatt — miként az egykorú forrás írja — összeült „több ezrekre menő városi nép sokasága . . . az Isten szabad ege alatt, szabadalmas Eger városa részéről közgyűlés tartására". 9 1 Határozatot hoztak, hogy a nemzet követeléseit tartalmazó 12 pontot, valamint Petőfi Sándor Nemzeti dalát 4000 példányban nyomban ki kell nyomtatni az Érseki Lyceumi Nyomdában, és azt szét kell osztani a nép között. A szabad sajtó felállításának és a cenzúra eltörlésének foganatosítására haladéktalanul kineveztek egy háromtagú küldöttséget Csiky Sándor, Zábráczky István és Blaskovics Gyula személyében. A küldöttség azonnal felkereste Bezzegh András kanonok helybeli könyvvizsgálót, és felszólították az előzetes cenzúra beszüntetésére. Hivatkoztak a Helytartótanács március 16-án kibocsátott ideiglenes szabályzatára, melynek első szakasza kimondta: „A sajtó minden megelőző cenzúra nélkül, szabadon működik." Bezzegh cenzor teljesítette a kérést, azonban hozzáfűzte, „a nyomtatásért ezután is díjat kell fizetni, s a szabad sajtó célszerű foganatosítására, minden nyomtatványból a kinyomatás után — míg az új sajtótörvény nem intézkedik — ezután is kér egy példányt", 9 8 Az új sajtótörvényt (1848. XVIII. tc.) március 24-én fogadta el az országgyűlés alsótáblája és a többi törvényekkel együtt április 11-én szentesítette az uralkodó. Leghaladóbb intézkedése, hogy bevezette az esküdtszékeket a sajtó útján elkövethető bűncselekmények elbírálására. Az esküdtszékek megszervezését és az esküdtszéki eljárást Deák 1848. április 29-i rendelete szabályozta, mely a sajtótörvény 17. §-a ellenére eltért az 1843-as esküdtszéki javaslat egyik alapvető rendelkezésétől: az esküdtek szolgálati lajstromát nem választás és nem sorsolás alapján állították össze, hanem egy háromtagú bizottság jelölte ki. Az eltérés alapvető oka az volt, hogy „az esküdtbíróság lényegében politikai és nem jogi intézmény" (Engels). 9 9 A Csiky vezette küldöttség még a képviselőtestület ülése alatt visszaérkezett a cenzortól, így jelentésük alapján értesültek a képviselők arról, hogy a líceumi nyomda munkásai serényen hozzáláttak a nemzet követeléseit tartalmazó 12 pont kinyomtatásához. Ezt követően újabb határozatokat hozott a testület. A „nemzeti őrsereg" megszervezésére újabb küldöttséget jelöltek ki: Gáhy József, Csiky Sándor, Alexy Mihály, Schaffner János és Kapitány Mihály személyében Kimondták március 25-re a város díszkivilágítását, s ugyanaznap délelőtt 9 órára ünnepélyes Te Deum tartását. Elvárták a város minden polgárától, hogy a „nemzeti szabadság jelképeként nemzeti színű jegyet tűzni és viselni nem mulasztaná", m 28
