Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
A városházára azonnal kitűzették a nemzetiszínű zászlót, ugyanígy a Líceum épülete csillagvizsgáló tornyának tetejére, valamint az egyéb középületekre. Büszkén írta Csiky Sándor a Pesti Hírlap számára küldött tudósításában: „Egerben ma már, a kétfejű sasok elrepültével, mind a katonai laktanyák, mind a sóházi, s egyéb királyi épületek országunk színét, s címerét viselendik."" 1 1 A képviselőtestület ülésének végén még úgy határoztak: „.. .a pesti 12 pont életbeléptetésének eszközlésére, Eger közönsége tehetségében álló minden módok megajánlását Pest városával küldöttség útján fogja tudatni". 10 2 A NEMZETŐRSÉG SZERVEZESS ÉS HARCBASZÁLLÁSA Batthyány Lajos — a független felelős magyar kormány miniszterelnöke — egyik március 22-i körlevelében írta: „A rend kérdése nem kevesebb most, mint a szabadság kérdése". S ezt a közrendet, a Bécstől való minél nagyobb függetlenség zálogát, tagadhatatlanul csak a nemzetőrség biztosíthatta. Nemcsak elvi okokból, hanem azért is, mert a kormány nem is rendelkezett — megítélése szerint sem — működése első hónapjaiban elegendő katonai erővel. Március 15-ének egyik nagy vívmánya volt a sorkatonaság beavatkozásának eltiltása az eseményekbe, mert ez egyben a nemzetőrség létjogosultságának elismerését is jelentette. 10 3 Egerben a nemzetőrség felállítására Csiky Sándor vezetésével kiküldött bizottság komoly szervezőtevékenységbe kezdett. A március 27-i képviselőtestületi ülés előtt már ott feküdt javaslatuk, amelyben lefektették a nemzetőrség szervezeti alapelveit. 10/ 1 Ebben javasolták, hogy a polgárőr csak vagyonnal bíró lakos lehet, aki azonban bűncselekmény elkövetésével nincs vádolva, és „közfenyíték" alatt sem áll. A bizottság félt a proletárelemek beszivárgásától, ezért tette a cenzusos javaslatot. A jelentkezés önkéntes alapon történjék. A ruházatot illetően — mivel általános érvényű országos rendelkezés nem szabályozta —, a bizottság úgy döntött: a nemzetőrök egyelőre saját ruhájukat használják, bal karjukon nemzetiszínű szalaggal. Annak megkülönböztetésére, hogy melyik századhoz tartoznak és milyen rendfokozatot viselnek, javasolták, hogy mindenkit lássanak el sárgarézből készült, koszorúval körbefont nemzeti címerrel, mely alatt a századbeosztást jelentő számjegy legyen. A tisztek a bal mellükön viseljék a megkülönböztető rézjelet. Javaslatot tett a bizottság arra is, hogy minden század mellé lovas küldöncöt is rendeljenek, aki a főparancsnok, valamint a tisztek jelentéseit haladéktalanul képes továbbítani. 29
