Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Csiky Sándor a reformokban

bé nem végeztetik, ha pedig a megye rendei a tisztválasztási mind e mellett is csakugyan szorgalmaznák, maga helyébe főispáni helytartót kérend". A helytartó kiküldésének szorgalmazásától csak akkor hajlandó elállni és a tisztújítást levezetni, ha a gyilkossággal vádoltak kivételével a perbe fogottak kegyelemben részesülnek. Csiky Sándor tudósításában idézte az érsek válaszára adott ellenvetéseket, melyeket jómaga is osztott: a kérdéses per korántsem a megye valamennyi választóját, hanem csak néhány tagját érinti, tehát a tisztviselők újraválasztásának semmiképpen sem lehet akadálya, hiszen törvénycikkek írják elő a periódusos választást, amit „néhány magánosoknak büntető perbe fogatásuk miatt felfüggeszteni nem szabad". Másrészt, „a perbefogottak között egy sincs, kit a felperes tiszti ügyész. . . gyilkosságbani részvéttel ne vádolna", így senkit se lehet a bírósági eljárás alól mentesíteni. Mindehhez Csiky hozzáfűzte, a másnap folytatott megyei közgyűlésen fel akarták olvasni a perbe fogott Puky Miklós levelét, amelyben az állt, hogy kegyelem útján nem kívánja magát a per alól „feloldoztatni", inkább bíróság elé áll. Puky írásos nyilatkozatát azonban a közgyűlés elnöke nem engedte felolvastatni. A megyei közgyűlés többsége „heves vitatások után" továbbra is ragaszkodott eredeti követeléséhez, s mivel Pyrker érsek elzárkózott a tisztújítás megrendezésétől, feliratot intézett a kancellárhoz, hogy ő tűzze ki a választás időpontját. Csiky Sándor fenti tudósításának második részében a „katonafogdosás" ügyével foglalkozott. A június 23-i szavazáskor kétharmados többséggel úgy határozott a megye, hogy a törvénytelen katonafogdosás miatt feliratot intéz magyar nyelven a Helytartótanácshoz. A feliratot pártolók azzal érveltek, „a fogdoztatások királyi ügyvéd jelenlétében, katonai csapatok által éjjelenként történtek, s az elfogottak jelenleg is csakugyan katonai fogházakban őrizet alatt tartatnak", pedig „a polgári személyek az 1687:14, s más törvények szerint minden ügyeikre nézve csupán, s egyedül polgári törvényhatóság alá tartoznak". Levele végén magánjellegű kérést intéz Kossuthoz: Alexy Mihály egri fiatalembert —, aki jurátusnak kívánt felesküdni Szt. Mihály napján Pesten — írnoknak ajánlotta a szerkesztőhöz. Ebben az időben I. Ferenc halála után, a gyengeelméjű V. Ferdinánd trónraléptével az államügyeket a birodalomban a nagyhatalmú államkonferencia irányította, melynek szerepe időközben különösen megnőtt. A haladó erők visszaszorításának módozataiban véleménykülönbség támadt azonban a birodalom vezetői között. Metternich kancellár továbbra is kitartott a terror, a cenzúra, 20