Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Csiky Sándor a reformokban
a megvegyüléseken részt vevő besúgókkal megszervezett államvezelés mellett, míg a Kolowrat belügyminiszter vezette irányzat félliberális elképzelésekkel, mint a hadikiadások csökkentése, a vámrendszer reformja stb. próbálta a vergődő államvezetést megerősíteni. A legveszedelmesebbnek ítélt nemzeti mozgalom, a magyar nemesi ellenzék visszaszorítására Kolowrat a szlávokat akarta felhasználni, politikai szerepük növelésével. A klérus, a nagybirtokosság, a katonai vezető körök és a bankárok viszont Metternich elképzeléseit pártolták, és a kemény kéz politikájának érvényesítését ajánlották. E célból kiegészítették a magyar kormányszerveket a szélsőséges konzervatívokkal. Az 1828 óta tárnokmester Pálffy Fidél 1836-ban Reviczky Adám főkancellár helyébe lépett, míg az országbíró gróf Cziráky Antal lett. Az ellenzék elnémítását, demonstrálás célzatával, a felforgatással vádolt Lovassy László 10 évre való elítélésével kezdték. A Pesten tartózkodó fiatal jurátus Alexy Mihály rendszeresen beszámolt Csiky Sándornak a főváros politikai közhangulatáról. Egyik levelében, melyet 1837. március 12-én küldött Egerbe, azt írta: „Ami a hevesi önkényes ítéletet illeti (Keglevits-per S. S.), erre nézve úgy vélem: nagyon megegyezik azon közönséges példabeszéddel, hogy a hal is fejétől büdösödik. Elővette ti. a királyi tábla az ifjak ügyében a törvénytelen önkényt, s azt végre is hajtván, utat mutatott, hogy Kárász Miklós őméltósága is vegye elő azt Hevesben.. Z' 6 4 Leveléhez mellékelte a Kossuthtól kapott nyugtát, mely igazolta, hogy befizette a Törvényhatósági Tudósítások előfizetéséért a 25 pFt-ot. A bécsi kamarilla besúgói minden megye közgyűlésein ott voltak. Gróf Sedlnitzky rendőrminiszter az 1837, április 4-én tartott hevesi megyegyűlésről különösen részletes jelentést kapott. 6 5 A tudósítás először jó hírt közölt Bécs számára: Gombos Imre az új hevesi adminisztrátor „különösebb rendzavarás nélkül" elfoglalhatta hivatalát. Ezután részletesen kitért a megyegyűlésen elhangzott renitenskedő felszólalásokra. Jósa György arról beszélt — írta —, hogy a pozsonyi ifjak elítélése teljesen jogtalan, a kormánynak —, amely rendelkezséére 300 000 szurony és 20 évre való municiókészlet áll — nem kellett volna félnie néhány ifjútól. Beöthy Lajos bihari aljegyző — utalva a Keglevich-perre — kijelentette, hogy a „személyi biztonság teljesen megszűnt". Almásy Károly a megye 1834-ben megválasztott követe pedig így beszélt: „irtózik az ilyen felirattól, 'Justitia regnorum fundamentum', mert a kormánynak ma csupán vásárolt és megvásárolható szolgája van". 21
