Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Csiky Sándor a reformokban

jának nagy megtisztelő állomása lett, mikor 1836. január 3-án Eger képviselőtestülete megválasztotta a város „fiskusi prókátorának", vagyis tiszti ügyészének.''

1 Ebben a minőségben újabb konfrontációba került Pyrker érsekkel, mert átvette a város félévszázada húzódó úrbéri és felszabadulási perének képviseletét. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK EGRI LEVELEZŐJE Csiky Sándor 1836.. május 15-én levelet kapott Pestről Kossuth Lajostól, aki felkérte, hogy lapja, a Törvényhatósági Tudósítások számára küldjön rendszeres tudósításokat Heves- és Külső-Szolnok vármegye közgyűléseiről/'

2 Kossuth szándéka nyilvánvaló volt, a megyék politikai életének ismertetésével megkísérelte rangos közvéleménnyé szervezni az elszigetelt vidéki ellenzéki táborokat. Csiky a levél megérkezése másnapján, május 16-án elküldte válaszát, amelyben bejelentette: „a megyénk közgyűlésein előforduló országos érdekű dolgoknak, tőlem telhetően egész pontos leírását és időről időre történő közlését hajlandó vagyok elvállalni". Egyúttal közölte Kossuthtal, május utolsó napjaiban hivatalos ügyben Pesten tartózkodik, így „bővebb utasítások" megbeszélése céljából személyesen is felkeresi. A találkozás létrejöttéről nincsenek adataink, de az bizonyos, hogy komolyan vette megbízatását. Első tudósítását 1836. június 24-én már elküldte Kossuth kőnyomatos lapja számára.

0

3 Ebben beszámolt arról, hogy a botrányba fulladt 1833. október 22-i választás óta Pyrker érsek-főispán a vármegye közgyűlésének elnöki székét csak most, 1836. június 21-én foglalta el ismét. A reformellenzék állandó sürgetésére, hosszú huzavona után hívta össze a megyei közgyűlést. Ezen, először a két diétái követ, Brezovay József és Almási Károly számolt be a véget ért 1832— 1836. évi országgyűlésen végzett tevékenységükről, majd az ellenzék követelései hangzottak el. Nánásy András táblabíró indítványában felszólította a főispánt, mivel az érvényben levő gyakorlat szerint minden három évben tisztújítást kell tartani a megyében, „ami 1830 óta már ugyan két ízben próbáltatott, de végbe, soha sem vitethetett", kerüljön sor végre a választásra. Indítványát Németh János előterjesztése követte, aki előbb idézte Pyrker válaszát — a „hasonló célzatú megyei felszólításra" — 1835ből: „... újabbi zavaroktól tartván, tisztépítő széket mind addig nem tarthat, míg az említett 1833-ki közgyűlést megelőzött, kísért és követett rendetlenségek miatt Ö Felsége jelelte különös választott bíróság előtt 25 alperesek ellen folyamatban levő büntető per 19