Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
elismerésére, de a „magyar nyelvnek a kormányzati egység lehetősége végett bizonyos előnyöket" kívántak biztosítani. A másik feltételük abban állott, hogy ne a lakosság többsége által beszélt nyelv legyen a törvényhatóságok hivatalos nyelve. Ez utóbbit azzal az elfogultságról tanúskodó érvvel indokolta, hogy mivel a szlovákok és rutének „önként elfogadták" a magyar nyelvet, ellenkező szabályozás esetén viszont e két nyelv törvényhatósági használatát is be kellene vezetni. „Ehelyett mi azt akartuk csak megengedni — írja Madarász —, hogy az legyen a törvényhatóságok hivatalos nyelve, melyet a bizottmányi tagok többsége kíván, fennmaradván a kisebbségek azon joga, mely szerint felszólalásaiban és beadványaiban a magáét is használhassa."'' 0 3 A megegyzési kísérletek a Negyvennyolcas Párt és a nemzetiségek között, később is mindig hajótörést szenvedtek, sőt, a párt korábbi kapcsolatai is meglazultak. S amikor 1872 őszén, az „új szlovák iskola" pesti értekezlete is elfogadta a kiegyezési törvénycikkeket, a magyar baloldal elfordult tőlük."' 0' 1 Az 1872-ES ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS A választótörvény-javaslat kapcsán a parlamenti ellenzék küzdelmét természetszerűleg nem koronázta siker, és a képviselőház 1872. március 5-én 182 szavazattal 140 ellenében elfogadta részletes tárgyalás alapjául. E döntésre Helfy Ignác, a Negyvennyolcas Párt részéről kijelentette, pártjának 32 tagja a javaslat törvényerőre emelkedésének megakadályozására az „agyonbeszélés" parlamenti taktikájához fog folyamodni."' 1'"' Lónyay miniszterelnök megkísérelte erre a baloldal kifárasztását azzal, hogy naponta két ülést rendelt el. Ebben a kínos parlamenti csatározás légkörében ült össze 1872. április 2-án a minisztertanács, hogy döntsön az országgyűlési és választási taktikáról. Tóth Vilmos belügyminiszter az országgyűlés mielőbbi feloszlatását javasolta, mint mondotta: „Különben a választás éppen azon időbe fogna esni, amidőn, különösen az ország felső vidékein a földműves nép nem lesz honn, s így a választásoknál csaknem kizárólag az iparos és kereskedő osztály, s a városi intelligencia venne részt." :tB( :' Javaslatát azzal támasztotta alá, hogy mivel az ellenzék egyik sikeres érvként a „jogfosztást" hangsúlyozza a törvényjavaslattal szemben, a kormány a választás idejének kijelölésekor ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Hangsúlyozni kell a parlamenti küzdelemben — javasolta a belügyminiszter — a törvényjavaslat „morális hatását" az értelmiségre (ti. választójogosultságuknak fő feltétele a diploma — S. S.), a választási visszaélések meg9* 131
