Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
gátlására javasolt módosítást, mely pótolja a 48-iki törvény alaki hibáit, A kormány magáévá tette Tóth Vilmos indítványát, az országgyűlést hamarosan feloszlatta és június közepére kiíratta a választásokat. Az 1872-es országgyűlési képviselőválasztás előkészítését mindkét ellenzéki párt országos pártértekezlet keretében dolgozta ki. A Negyvennyolcas Párton belül három elképzelés jelentkezett az ellenzéki pártok közötti együttműködésre. Az Irányi Dániel—Csanády Sándor vezette csoport, mely fő célként a perszonálunió kivívását békés parlamenti eszközökkel akarta elérni, és a Negyvennyolcas Párt parlamenti többségre jutásához ragaszkodott, ellenezte az együttműködést a Tisza Kálmán vezette Balközéppel. r,<! 7 Irányi támogatásért Kossuthhoz is fordult. Megírta, hogy véleménye szerint „a Balközép igen sokat veszített népszerűségéből, főleg az Alföldön". Felkérte a kormányzót, hogy „a Balközép kímélésével felhagyva", „egyenesen és hathatósan" nekik nyújtson támogatást. A közelgő választásokra célozva megjegyezte, „annak idején oly nyilatkozatot tegyen, mely pártunk szaporítását elősegíthesse", 56 8 A Negyvennyolcas Párt Simonyi—Helfy csoportja, mely az osztrák nagytőkétől függetlenebb kapitalista fejlődés érdekében, a dualizmussal elégedetlen közép- és kispolgárságra, árutermelő középbirtokosokra támaszkodott — hajlandó volt választási akcióegységre a Balközép ún. közjogi ellenzékével 56 9 Kossuth részletesen kifejtette — 1872. február 29-én írott levelében — Simonyi Ernőnek, az adott politikai helyzet elemzéséből levont véleményét. Megállapította, hogy „kiegyenlíthetetlen divergencia" forog fenn közöttük a helyzetkép megítélésében „ön — amint mondja — azért óhajtja a Balközép «kormányra jutását» (én többségre jutást mondok) — válaszolta Kossuth —, miszerint lássák az emberek, hogy a hatalom nincs egy párthoz kötve." Ez politikai „szemfényvesztés", a „főbajt abban látom, hogy az ellenzék az országgyűlésen bele-disputálta magát, a nemzetet abba a hitbe, hogy Magyarországnak valódi alkotmányos élete van, s hogy csak többségre kell jutni az ellenzéknek, az mindjárt kormánnyá is lesz" — írta Kossuth. — „Azért csak juttassák Önök — ha képesek — a Balközépet többségre", hiszen a Deák-párt megbuktatása a lényeges, „tanácsolja kérkedve", hogy legalább „az erély mállasztó hályog leessék a nemzet szeméről" 5 7° Kossuth leveléből világosan kiderült, hogy helyteleníti a politikai vonalvezetést. A Madarász-csoport, mely a vidéki értelmiségre és a középparasztságra támaszkodott, ellenezte az együttműködést a másik ellenzéki párttal. Paraszti tömegbázisát azok alkották, akiknek 1848 gazdasági fellendülésükhöz teret nyújtott, de a dualizmus kapitalista .132
