Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
egy idegen, abszolút hatálommal gravitálni nem iszonyodik" A szerkesztő megemlítette levelében azt is, hogy „lapom irányát, szellemét maga Kossuth Lajos helyesli", mely tudósítása teljesen helytálló volt, mert kezdetben részben Szilágyi Virgil révén, majd közvetlenül valóban kapcsolatban állott az ország száműzött vezérével. Böszörményi lapjának, a Magyar Üjságnak is több szlovák levelezője volt, egyikük 1867 nyarán folytatásos cikksorozatban fejtette ki a szlovákok politikai aggályait a nemzetiségi kérdésben jelentkező kormányzati és társadalmi törekvésekkel szemben. 56 0 A Negyvennyolcas Párt volt az egyetlen magyar pártalakulat, mely a nemzetiségek javára hajlandó volt túlmenni az 1868-as nemzetiségi törvény határain, és kísérletet tett a nemzetiségekkel való közös harcra a kormány ellen. Ezen a téren jelentős lépés volt a nemzetiségi törvény revízióját elérni hivatott törvényjavaslat, „Az 1870. évi függetlenségi—nemzetiségi alaptörvény",'*' 1 melyet negyvennyolcas párti román és szerb képviselők (Irányi Dániel, Simonyi Ernő, Kállay Ödön, Madarász József, román részről Mocsonyi Sándor és Hódos József, szerb részről Miletic Szvetozár), közösen dolgoztak ki. A nemzetiségi törvényjavaslat benyújtásra nem került, folytatása sem lett, de tartalma figyelemre méltó. A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy az ország területi és politikai egységének fenntartása mellett akarják elérni „történeti és meghonosított nemzetek" egyenlőségét. A megyék, községek és városok „uralkodó nemzetisége" az lesz, mely abszolút vagy viszonylagos többségben van; az összes lakosság egyharmada, a második hivatalos nyelvet igényelheti magának. A törvényhozás és a központi hatalom nyelve „az ország lakói többségének nyelve". Az országgyűlésen a hat nyelv (magyar, román, szerb, szlovák, német, ukrán) nyelvek bármelyikén lehetett volna felszólalni, a törvények is hat nyelven jelentek volna meg a javaslat értelmében. A tervezet a nemzetiségi törvényen túlmenően biztosít további jogokat a nemzetiségi nyelvhasználatot illetően a bíróságon, iskolaállítási jogot, irodalmi-művészeti-tudományos egyesülési jogot és államköltségen felsőoktatást valamennyi elismert nemzet számára. A közös javaslatnak kétségtelen érdeme a nem magyar népek politikai és kulturális autonómiájának elfogadása, mely számarányos többség esetén bizonyos korlátozott területi autonómiát is biztosíthatott volna. Nyelvi rendelkezései demokratikusak, és alkalmasak lettek volna a nemzetiségek mérsékelt igényei kielégítésére. A törvényjavaslat idő előtt, indiszkréció útján került nyelvánosságra a prágai Correspondance Slave című lapban. 56 2 Madarász József négy évvel később, Kossuthhoz írott, 1874. január 27-i levelében, az 1870-es sikertelen tárgyalások buktatóiról szólva megjegyezte: ők hajlanak a hat nemzetiség egyenjogúságának .130
