Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Az egercsehi szén felfedezése
megenni. Valamelyik favágó dühében belerugdalta a parázsba azokat a fekete köveket, és azzal elmentek. Ahogy kis idő múlva viszszatértek, látják ám, hogy lánggal ég a sok fekete kő. így tudták meg az emberek, hogy mi a kőszén. . ." 3 8 Az egercsehi szén felfedezéséhez a helyi bányászok a következő mondát fűzik: „... A juhászok munkájuk közben észrevették, hogy a fából rakott tűzhelyükön a fa elégetése után az még tovább ég. Ekkor ennek okát keresve a föld felszínén felfedezték a kőszenet. . ." ;i! ) Az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. Egercsehi szénbányára vonatkozó iratai közt pontos adatokat találunk a korai szétermelésre. 4 0 A haszonbérleti szerződésben, melyet 1904. december 30-án köt Beniczky György egercsehi földbirtokos Márkus Ágoston egri mérnökkel és lovag Wessely Károly bécsi tőkéssel (a szerződésről részletesen lesz még szó), említik az 1. pontban az Antónia-tárót. A tárót a Budapesti Bányakapitányságnál 1941/1894. szám alatt jegyzik be 1894-ben, s a Pestvidéki Királyi Törvényszéknél levő bányakönyvbe is bevezetik. Az Antónia-táró nevét Beniczky György földbirtokos feleségéről — Csiky Antóniáról — kapta. 1892-ben Szűcs határában a Mennyország-lápa környéki kibúváson találták meg, s csupán télen mívelték, a legegyszerűbb módon. 4 1 A helybeliek így emlékeznek az Antónia-táró művelésére: „ .. . Csak lovas kocsival szedették a szenet. Rossz vót dógozni, mer még világító se vót rendes. Az apám akkor még olajos lámpával járt." A másik emlékező szerint: „...Akkor még Szabó bácsi mérte a szenet fakupával, az nyitotta ki a bányát. A fakupába 50 kilo ment bele .. , n Az Antónia-táró 1894-ben védett és bejegyzett bánya, mely ha időszakosan is, de működő táró. A bányászati szakirodalomban az Antónia-táró megnyitásának ideje: 1901. Ettől számítható a folyamatos széntermelés Egercsehiben. 4 a Az előbb említett haszonbérleti szerződés 10. pontjában, a meglevő egercsehi bányák felszereléseinék átvételéről tájékozódhatunk. Ezek szerint az Antónia-táró mellett volt, vagy voltak más működő — régies szóval mondva — tárnák is: „ ... Ha a haszonbérlők a szerződést 1906. december 31-ig fel nem mondják mindazon beruházásokért, bányanyitási költségért, s bányafelszerelésekért, melyek idő szerint feltárt bányában léteznek, fizetnek a bérlők 10 000 K-t Beniczky Györgynek és nejének az 1907. évi január 15-én, megjegyeztetvén, hogy minden bánya felszerelvényeivel együtt a bérlő birtokába megy át és a bérbeadók ezen naptól kezdve a bérbeadók területén többé bányászatot nem folytathatnak. A kutatások céljaira a meglevő bányák, s azok felszerelése amennyiben a bányászatnál nélkülözhetők, a bérlők által felhasználhatók." Kalecsinszky már idézett művében több lelőhelyet is megemlít: 14
