Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Előkészületek a bányanyitáshoz

1892-ben a Disznászó- és Hagymás-völgyekben talált kibúvásokat. Az Antónia-táró szenét a Beniczky uradalom hasznosította, a fölös mennyiséget a környező kovácsoknak adták el.

4

4 A Hagymás-völgyben épült Ödön-akna közelében két régi tárót is találunk, amelyek összeköttetésben voltak a később épült Ödönaknával. Nevük sajnos ismeretlen.

4

5 Az utolsó termelési adat az Antónia-táróról 1907-ből van.

4

0 ELŐKÉSZÜLET A BÁNYANYITÁSHOZ Beniczky György

4

7 egercsehi földbirtokos a saját birtokán jó minőségű barnaszenet talált. A szénjog föld nélkül is eladható, illetve megvehető volt, ezért összevásárolta az Egercsehi és Szúcs községek határálban, a külbirtok alatt található egész kőszónkészlet kutatásának és kiaknázásának a jogát is. Ilyen esetben a vállalkozó a földtulajdonos helyett a szénjog birtokosával állott szemben, ezáltal az egercsehi bányászat létrejöttében a századforduló után a Beniczky család jelentős szerepet játszhatott. Az első szerződés 1893. május 15-ón Szűcsön keltezett, később, ahogy a bányanyitás reménye erősbödött, ezt 1898. január 2-én, Szűcsön módosította, míg a végleges formában 1905. január 8-án — Egercsehiben — Szabó János községi közjegyző előtt a szerződést hitelesítették.

4

8 Beniczky György jelentős pénzösszegeket fektetett a szénkiaknázás jogának megvásárlásába, ezért kísérletet tett eladására is. 1893. áprilisában Krausz Jakab bécsi lakossal nem végleges megállapodásra jutott. Ennek részleteiről nincs tudomásunk. Annyi bizonyos, hogy kötelezettségeket jelentett Beniczkyre nézve, amelynek jogi következményeitől egy későbbi átruházási szerződésben kívánt szabadulni.

4

9 Egy új bánya megnyitása mindenkor komoly feladatot jelent. Szénkutatásokkal kell meggyőződni a biztos és elérhető széntelepek nagyságáiról, azok gazdaságos kitermelhetőségéről, a kitermelt szén elszállításáról és a várható szénfogyasztópiacról. Beniczky György egyelőre (kb. 1893—1900 eleje között) két kisebb tárót működtetett magánvállalkozásként. Rendelkezett a szénkiaknázási joggal, mint a terület birtokosa, de szerényebb anyagi eszközzel bírt annál, hogy önerőből egy, a kor viszonyai között korszerű bányát nyithasson. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagjaként kerülhetett üzleti kapcsolatba Márkus Ágoston egri vasúti főmérnökkel, és lovag Wessely Károly bécsi építési tanácsossal. Márkus Wessely Károly üzlettársa volt, és mivel az utóbbi többnyire Bécsben tartózkodott, egyben magyarországi megbízottjaiként is működött. 15