Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A kőszénbányászat kezdetei a Bükk-hegységben

Deménd, Pusztaszikszó, Kápolna) használták fel, a káptalan téglaépítőjében és egri gőzmalmában is kőszénnel tüzeltek, de adtak el az egri lakosoknak is. Az 1866—«67. években Eger környékén 3300 t kőszenet használtak fel.

1

2 A bátori bánya az egri káptalan igazgatása alatt 1867-ig működött. A bátor—szarvaskői bánya termelése:'

3 1874. 2225 q 1875. 2400 q 1876. 938 q A bánya bezárásának több oka volt. Ezek közül döntő a fogyasztók hiánya. „A termelés csekély, mert elébb az iparnak kell nagyobb mérvben fejlődnie, mielőtt a kőszeneknek nagyobb kelendősége lehet" — írja a kortárs.

1

4 Vasút hiányában a távolabbi piachoz (az Alföld felé) sem juthat el a szén olcsón. A szón csekély kelendőségét mutatja, hogy mázsája 25 krajcár; ez ebben az időben a bretnnbergi szónáraknak éppen a fele volt.

1

5 A termelt szenet nógrádival keverve használták fel pl. az egri gőzmalomban. Ennek tüzeléstechnikai oka volt. Hasonlóan tüzeléstechnikai oka volt annak, hogy a lakosság körében is nehezen terjedt; a vaskályha újdonságnak számított, s a falusi háztartásokban pedig még mindig általános a szalma, a trágya tüzelőként történő használata. Ez magyarázza a kevés fogyasztót.

1

6 A bátor—szarvaskői szénbányászat 1877—1919 között szünetelt, jórészt az előbb említett okok következtében. A Szarvaskőben folyó XX. századi bányásizkodás 1919—1945 közötti történetét később ismertetjük, amikor az itteni bánya az Egercsehi Bányaüzem aknája lett, és a két üzem története összefonódott. Az előbb ismertetett korai bányászati kezdeményezések tanulmányozása során felmerült az a kérdés, hogy az 1767-es egerbaktai lelőhely, az 1796-os Egerbakta—Bátor között működő időszakos szénbánya, valamint az 1842^től 1876-ig művelt bátor—szarvaskői szénbányák esetében azonos szénlelőhelyekről van-e szó? A fenti kérdés eldöntéséhez vessük össze a helynévanyagban meglevő és a szénbányászatira, vagy szénre utaló megnevezéseket, a már ismert történeti adatokkal, és próbáljuk meg térképen bemutatni. Minden esetben az egri káptalan birtokán ós erdős területen találnak szenet. Bátor község földrajzi névanyagában Tó-íápa

1

7 a szénlelőhely neve, de nevezik Szénkő-völgynek is.

1

8 A Bátor községi helynevek között Bánya-völgyi elnevezésű hely a Tó-lápa szomszédságában van, mely régen szénbánya volt.

1

9 Az egerbaktai hely11