Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
A kőszénbányászat kezdetei a Bükk-hegységben
nevek között Szénkő-völgyi-bányalyutc ismert, más megnevezése Tó-völgy. A Szarvaskőből átnyúló szénmező egy részét itt bányászták, és amikor a tóhoz értek, beomlott az egész, s most barlangszerű.-" E helyet azonosítani tudjuk azzal, amit Uxa József írt, hogy 1866-ban szokatlan vízbetörés történt. 2 1 Az egerbaktai helynévanyagban az előbbi völgy folytatásában Szénkő-vőgy (Tó-völgy) található. A helyi tudat szerint az érsekség az 1930-as években nyitott itt egy bányát, de a beömlő víz miatt be kellett zárni. 2 2 1923. február és június során itt, az Érseki Bánya és Ipartelepek Rt. bányaműveleteit 400, illetve 600 liter/perc hozamú vízbetörés zavarta meg, melynek eredményeként 1926-ra a bányászatot is befejezik. 2 3 A térképen az előzőekben ismertetett földrajzi helyek Bátor, Egerbakta, Szarvaskő falvak közös határához igen közel esnek. A Tó-lápa, Bánya-vőgyi (Bátor) völgy folytatása a Szénkő-vőgyi, Tóvölgy (Egerbakta) területén. A völgy iránya megközelítően DNY-i. Az előbbi tények valószínűvé teszik, hogy 1796-ban Bakta és Bátor vonalán Tó-lápa vagy más néven Szénkő-völgyben bányásztak szenet. A Téglaégető Egerbakta határában, amely az érsekség tulajdonában volt, a szén helybeli felhasználására utal. 2 4 A Bátor községhez tartozó lakott Bányaház, amely közelebbről nem meghatározott területen helyezkedett el, szintén a bányászat helynévben élő emléke volt. 2 5 Teljes bizonyossággal azonban nem állíthatjuk, hogy az 1796-os bányászat a Szénkő-völgyben volt, mert a területen több helyen volt ismert szénkibávás, és az 1796-ban elkezdett, rövid ideig tartó bányaművelés is szénkibúvásra települhetett. Hasonló körülmény nehezíti a Fazola Henrik által felfedezett egerbaktai szénlelőhely helyének pontos azonosítását is. Az 1842-től Bátorban működő szénbányát és a Szénkő-völgyi bányaművelést tekinthetjük a korai szarvaskői szénbányászatnak is, amely több szakaszban megújult. Annál is inkább, mivel az újabb kutatási eredményekből tudjuk azt is, hogy a szarvaskői szénmező Szarvaskő községtől DNy-ra, mintegy 1,5 km távolságban fekszik.'-' 0 E dolgozatban alapvetően az egercsehi bányászat történetét vizsgáljuk, mégis említést érdemel, hogy hol helyezkedtek el a környéken más, szénre utaló nyomok, hol bányásztak szenet, hosszabb-rövidebb ideig, hol folytak eredményes kutatások. 1868-ban Mónosbélben bukkannak szénre, a bocsi kőszén csapásirányában találtak kőszénnyomokat. Az egri szervita szerzetesrend egy bányászt és még 10 napszámost rá is állított a kutatásra. Laukonis nyug. bányaigazgató szakvéleménye szerint „a mónosbéli kőszénterület a szerviták birtokrészét az ugfalvi határ mellett érinti és a belsőségbe átmegyen. Kőszénhomok-rétegek a templom alatt és az 12