Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Jegyzetek

44. Lehoczky, 1967. 93. 45. EBI. Egercsehi. Telepítési térképek. 46. Beniczky György földbirtokos — Eger, 1907. június 10-én kelt levelében — kéri az Egercsehi Kőszénbánya Rt. Igazgatóságát, hogy részére az „Antónia" bányában kivételesen és minden további kötelezettség nélkül, 300—400 q szenet termeljenek — melyért mázsánként 50 fillért fizet. EBI. Beniczky György levele az Egercsehi Kőszénbánya Rt. Igazgatóságának. 47. Borovszky, 656. Beniczky György (Csehi, 1840. július 18. — Egercsehi, 1928. október 28.) földbirtokos, öt tekinthetjük az egercsehi szénbánya alapítójának, komoly érdemei voltak a bánya létesítésekor. Évtizedeken át Heves megyében Ütfelügyelő Bizottsági tag, Közigazgatási Bizottsági tag volt. Szerepet játszik abban, hogy 1910 körül kezdeményezésére megépült a Szarvaskő—Egercsehi—Szűcs—Tarnalelesz—Bükkszenterzsébet—Pétervására felé vezető út; addig a megfelelő út hiánya komolyan akadályozta Egercsehit abban, hogy közúton könnyen elérhető legyen. A fenti adatokat ezúton köszönöm meg Beniczky Györgynek (Bp., XI. Minerva u. 7.), a bányaalapító unokájának. A Beniczky család 1830 táján Besztercebányáról került Heves megyébe, éspedig Beniczky Zsigmond (+1854), akinek fia a fent említett B. György, a csehi bányatelepítés kezdeményezője. 48. HmL XI—l/a. /I h. 49. HmL XI—l/a. /I h. Ez az esemény az 1904. december 30-án, Márkus Ágostonnal és Wessely Károllyal kötött szerződésből derül ki. E szerződés 15. pontjában a következő kitétel szerepel: „A haszonbérlők Márkus és Wessely) tudomásul vesszük, hogy Krausz Jakab bécsi lakossal az 1893. április havában a kőszénjog eladása és szénkihasználása stb. tárgyában a bérbeadók részéről, bizonyos megállapodás történt. Nehogy azonban ezen pontokból a bérbeadókra, valamely költség vagy kötelezettség származzék, az abból származható összes jogi következményeket a pontozatok minden eshetőségeit a bérlők vállaják magukra ..." 50. HmL XI—l/a. l/h. 51. Borovszky, 267. 52. Uo. 53. Itt jegyezzük meg, hogy az Egertől északra történő vasútépítés javított a város előnytelen közlekedésföldrajzi helyzetén, amit éppen az okozott, hogy a vasúti fővonal (Bp.—Miskolc) elkerülte a várost. Az eger—putnoki vonal Borsod és Gömör megyékkel kapcsolta össze a várost és a megye É-i részét. 54. HmL XI—l/a. /1 h. 55. HmL XI—l/a. /I h. 56. Borovszky, 267. 57. HmL XI—l/a. l/h. 58. Szekeres, 89. 59. Uo. 9. 60. EBI. Beniczky György levele Kuntz Ervin bányamérnökhöz Egercsehi, 1908. XI. 16. 61. EBI. Altorjay Sándor egri ügyvéd levele Mátyás Lajos üzemigaz,gatónak. 62. EBI. Beniczky Aladár levele Mátyás Lajos üzemigazgatónak. Egercsehi, 1909. VI. 10. 63. HmL XI—l/b/12. 64. EBI. — Széntermelési és szállítási kimutatás. 1945. okt. 9. 81