Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Jegyzetek

65. Erdmann—Pető, 204. „2. Mindennemű ásványszén (feketeszén, barnaszén, lignit) tekintetében a földtulajdonost megillető jog (továbbiakban: szénjog) az 1946. évi január hó 1. napjára visszaható hatálylyal megszűnik, tekintet nélkül arra, hogy ezt a jogát az ingatlan tulajdonosa átruházta-e. 2. A szénjognak időszakos ellenszolgáltatás (terrágium fejében történő átruházása tárgyában kötött jogügyletek és 1946. évi január hó 1. napjára visszaható hatállyal megszűnnek." 66. Magyar, 1976/a. 373. 6T. Lehóczky, 1965. 11. — A Darnó vonal, vagy Darnó övezet: Gyöngyösoroszi—Recsk—Rudabánya között húzódó, nagyjából ÉIC-i, D— DNy-i irányú törésrendszer, mely a hazai föld több százmillió éves története során számos esetben volt eltérő jellegű területek, tengerrészek, vulkáni szárazulatok, vagy lepusztult szárazulatok határa. A hazai vas- és színesérc előfordulásaink jelentős része, (a recski rézérc is) ehhez az övezethez kapcsolódik. Lásd még: Varga—Csillagné— Félegyházi, 310—312. 68. Lehoczky, 1965. 11. 69. Uo. 70. Magyar, 1976/a. 373. 71. Schréter, 30. 72. Lehóczky, 1967. 94. 73. EBI. — Egercsehi Beruházási Program 1961. Geológiai viszonyok. 74. Magyar, 1976/a. 373. 75. Schréter, 27. 76. Uo. 27—28. 77. DIV. LUK. TA. 2—77. 78. Magyar, 1976/a. 373. 79. Magyar, 1976/a. 373. 80. Schréter, 32—33. 81. Uo. 33. 82. Lehóczky, 1967. 98. 83. Vadász, 296. 84. EBI. — Egercsehi Beruházási Program. 1961. Geológiai viszonyok. 85. Uo. 86. Magyar, 1976/a. 373. 87. Schréter, 33. — 1912. január 11-én úszóhomok-betörés volt a Lipót lejtős aknában. Itt az északi vájvégen egy feltörésből, olyan menynyiségű homok került a bányába, hogy az alapközlét 200 m hosszan eliszapolta. Ezt követően az északi munkahelyen 1912. május 23-án és még ez év július 3-án bekövetkezett homokbetörés az alapközlét teljes hosszában elöntötte. A vízmentesítés, helyreállítás, szivattyúk működtetése, hónapokat vett igénybe, erősen visszavetette a termelést és a bánya feltárását. —•. 1913-ban a Lipót lejtős akna II. szintjén, egy megkezdett feltörésből olyan nagy mennyiségű víz és homok tört elő, ami vájvéget elgátolta, s a termelést szüneteltették. — 1916. május 29-én sajátos esemény történt. E napot megelőzőleg tartós esőzés volt, és egy, a jelzett napon történt felhőszakadás következményeként — a régi Deák-táró s az alsó istálló közt levő lapályon — felgyűlt víztömeg egy régi kutatófeltörés felett, a földet eláztatva leszakadt, és a víztömeg utat talált a bányában. A vízbeömlés miatt a bánya 24 órára megbénult, a helyreállítás egy hetet vett igénybe. Uo. 33—34. 88. Magyar, 1976/a. 373. — Az ózd—egercsehi szénmedence déli folytatásában a Bükkszék—Fedémes—Demjén községek határában, az oli82