Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
A bányászati rekonstrukció 1956—1966.
gazdasági mutatói megváltoztak, ezért a Bányászati Tervező Intézet új programot készített. Szükség volt egy olyan átfogó tervre, amely az előzményeket is felöleli és a beruházás egyedüli alapokmánya. Ezt végül „Az Egercsehi Beruházási Program" tartalmazta, amely 1961-ben készült el, a Bányászati Tervező Intézetben. Ez magában foglalta a Beniczky-aknamező bővítését célzó DNy-i és É-i mező leműveléséhez szükséges beruházásokat is. 29 3 A már kimerülő Beniczky I. és II. aknák szénmezői mellett új szénmezők feltárását kezdték el, amihez új aknák készültek. Ezek voltak az új 100-as akna, és a Csehi I. akna. Az előbbihez 1956. nyarán, az utóbbihoz 1957-ben kezdtek hozzá. 29 4 A Csehi I. akna mélyítését állandóan megújuló vízbetörések nehezítették, az akna mélyítése 1958. szeptember 8-án befejeződött. Az aknát 1960. november 18-án helyezték üzembe, s ekkor a Szeptember 2. lejtős aknától átvette a szállítás feladatát. 1961 decemberétől a 192 m-es Csehi I. aknán történik a személyszállítás is. 29 5 A 100-as aknát, az új bányamező Ny-i oldalán, a régi 100-as aknától kb. 30 méterre mélyítették le. Az akna átmérője 3,8 m. Az akna célja az, hogy a DNy-i bányamező szellőztetését megoldja, légaknaként használták, s a DNy-i alapvágattal összekötötték. 29 6 A 100-as aknai szénmező feltárását egyszerre két irányból végezték, egyrészt a 100-as aknától, másrészt a Beniczky-aknai szénmező DNy-i alapvágata felől. 29 7 Az aknamező határai: É-on a bányahatár, Ny-on a Lipót-aknai öreg műveletek, D-en a széntelep elvékonyodása, K-en egy kb. 40—50 m-es vetődés volt. 29 8 Az új 100-as akna mélysége 196 m (+6 m aknazsomp). Az akna főventillátorát 1961 július hónapban helyezték üzembe. Típusa EAX—16/2, névleges teljesítménye 2500 m 3/min. volt. 29 9 A Csehi I. aknát — az igen rossz állapotú Szeptember 2. lejtős akna helyett, annak közelében — szállítóaknaként készítették. Elhelyezésekor azt is figyelembe vették, hogy a művelés alatt álló szénmező K-i -határán túl a távoli jövőben, a levetett szénmező művelése a bányászat jövőjét jelenti. E területről, akkor már néhány produktív fúrási eredmény is volt. 30 0 A rekonstrukció során a bányában 2 súlypont kialakulásával számoltak; a nagyobb termelésű, a DNy-i mezőben (60%), egy kisebb az É-i mezőben, amelyre 40% esett. 30 1 Az É-i mezők művelését a Csehi I. aknával tervezték. Ehhez az kellett, hogy az aknát és a DNy-i fővonalat egy kb. 600 m-es harántvágattal összekapcsolják. A bekötési pont a lejtős akna alsó rakodója, a harántvágat közel párhuzamos volt a lejtős akna szintes vetületével. 30 2 Szükség volt a föld alatti szállítás korszerűsítésére, ezt indokolták a hosszú szállítóutak. Ezért a fővágatokon kiépítik a villa65
