Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Az egerosehi bánya működése 1920—1944. között —
szélesebb mozgalom kibontakozását az állandóan közel levő harcok is gátolták. Az 1919. évi márciusi sztrájk, s a májusi harcok hatására a széntermelés a Szociális Termelési Nébiztosság mindenféle ösztönzése ellenére — súlyosan visszaesett, 31 318 tonnára. 10 9 AZ EGERCSEHI BÁNYA MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT Az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. létrejötte 1918. január 1-től az Egercsehi Kőszénbánya Rt. érdekközösségre lépett a Bélapátfalvi Portlandcementgyár Rt.-vel. 1923. január 1-től pedig — újabb részvénykibocsátás kapcsán — az Egercsehi Kőszénbánya egybeolvadt a cementgyárral, ekkor megváltoztatták a cég nevét Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt.-re. Ez időtől a két vállalat központi vezetés alatt működött, felettes szerve a saját budapesti központi igazgatósága volt. 17 0 Az egyesült üzem a két világháború között Heves megye egyik legjelentősebb nagyvállalata. A Beniczky-ikeraknák megépítése A Lipót-és Ödön- lejtős aknák szénvagyonának kimerülése előtt határozták el a Beniczky-ikeraknák létesítését, amelyhez 1922-ben kezdtek hozzá. A mai bányamezőre mélyített függőleges Beniczky I. és Beniczky II. aknákat 1920-ban helyezték üzembe a Csókos-völgyben. 17 1 Az új aknák révén lényegesen nagyobb terület vált leművelhetővé, mint a két lejtős aknával. A Beniczky-aknák telepítése mégsem mondható szerencsésnek, mert a szénterület szélére kerültek és így nagy föld alatti szállítási távolságok adódtak az aknaközeli teleprészek leművelése után. Az aknával feltárt széntelep vastagsága 2—2,5 m volt az alsó III. telepen, míg a felső, II. telep vastagsága 0,3—1,00 m között váltakozott. A Beniczky-aknát 282,3 m-ig mélyítették, így ugyanazokat a telepeket tárták fel, mint a Lipót- és Ödön-aknák. A III. telep feküje duzzadó agyag, amely a fenntartási költségeket is megemelte. 17 2 Az új aknára egy 5500 V feszültségű motorral hajtott, kúpos dobokkal ellátott, ellenkötél nélküli aknaszállítógépet szereltek. A motor 200 LE teljesítményű volt. Az egyik dobot stabilan a dobtengelyre ékelték, míg a másik lazítható dobot, ha szükség volt rá (szintváltás vagy kötélrövidítés) állítható fogaskerékkel tudták a dobtengelylyel, összeköttetésbe hozni. Az aknaszállítógépet három egymástól teljesen független fékkel is felszerelték. A magyar gyártmányú gépet a Bányagépek és Mechanikai Szállítóberendezések Gyára Rt. 40
