Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Az egerosehi bánya működése 1920—1944. között —
— újpesti üzemében készítették. 17 3 A Beniczky-akna mezejében 1926 januárjában indult meg a termelés. Az új függőleges aknák üzembe állításával, 1927. márciusában az Ödön lejtős akna leállt: amíg üzemben volt — 1907'májusa és 1927. márciusa között — közel húsz év alatt, 361 328,7 tonna szenet termeltek. 17 4 A Lipót lejtős akna mezejében a termelést az 1927-ben mélyített 100-as függőleges akna vette át. 17 5 A 100-as aknát még 1925-ben hajtották ki. Ezt eredetileg vakaknának tervezték, de később, 1928-ban a külszíninél is összekötötték. A 100-as aknai bányászatot 1932-ben megszüntették; 17 0 ennek a világgazdasági válság széndekonjunktúrája volt az oka. 17 7 A Lipót lejtős akna üzeme idején 1907 június—1927, illetve 1927—1932 június között mint 100-as akna, összesen 1 042 496 tonna szenet termelt. 17 8 Külszíni szállítás a Beniczky-aknán A Beniczky-akna szájától ló vontatta a siklóig a termeivényt. A sikló igen meredek, 40°-os emelkedésű, veszélyes szállítópálya volt. De más megoldást ekkor még nem találtak. A sikló aljától a központi feladó állomásig keskeny nyomtávú síneken először lóval szállították a termelt szenet, csak később Diesel-mozdonnyal. 1942-ben a volt Ödön-aknai sodronypálya egy részét felhasználva, a felső telepen egy szögállomást közbeiktattak, s ezzel kiépült a sodronypálya. 17 9 Termelés a II. világháború idején Az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Részvénytársaság részvényeinek belga tulajdonosai — Belgium 1940 tavaszán bekövetkezett német megszállása után — 1941ben megvételre kínálták fel a részvényeiket. Az illetékes német körök szerették volna kezükbe kaparintani a részvényvagyont, és ezzel magyarországi befolyásukat növelni, ezért a magyar kormány bizalmas kezdeményezésére rövid időn belül egy konzorcium (nagy tőkés vállalatok alkalmi társulása) alakult. Tagjai között voltak többek között a Hitelbank, a Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (MÁK), a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény Társulat (Salgó) és 16 millió P-ért megvették a részvényeket. (Ebből 12 millióra becsülték a bélapátfalvi cementgyárat és 4 millióra a bányát.) Kereken egy évig tartott azonban, amíg a német hatóságok hozzájárultak, hogy a vételárat az eladók valójában megkapják. Ezért az új tulajdonosok csak 1942-ben vették birtokba a gyárat és a bányát. 18 0 A konzorcium képviselőiből 41
