Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A nagyüzemi szénbányászat kezdetei. 1907—1914.

csok és mélyítőszivattyúk mellett az ereszkék szállítóvitláit is működtette. A ereszkékben szállítóvátlát kellett beállítani, mert 100 %0nél nagyobb dőlésű pályán nem lehet kézi erővel szállítani.

10

9 A Lipót-akna I. szintjének déli kettes ereszkéjében egy 25 LE teljesítményű elektromos, kétdobos vitlát helyeztek el. A harmadik ereszkében egy 7,5 LE-s vitla működött. Megkísérelték a rázócsúszda alkalmazását is. Az alapközeiben lóval szállítottak, de 1913-ban a Lipót-akna I. szintjén egy 10 LE teljesítményű benzinmotorral oldották meg a szállítást. A bányában éppen a sok üzemzavar — 1912—1í3 években — kiküszöbölésére biztonságossá kívánják tenni a termelést. A Lipótaknában felszereltek egy tartalék vitlát is, az aknával párhuzamosan kiképzett légaknába. A fokozott vízveszély miatt nagy figyelmet fordítottak a vízemelésre. Az aknák mélyítése közben állandóan szivattyúkat működtettek. A Lipót-aknában a vízemelésre végleges megoldásként egy 500 és egy 1000 liter/perc teljesítményű Vogelrendszerű elektromos szivattyút állították be. A IV. szintre ugyanakkor egy 2000 liter/perc teljesítményű szivattyú került. Az Ödön lejtős aknában az 1911-ben beépített 900 liter/perc teljesítményű elektromos centrifugális szivattyú mellé egy 200 liter/perc teljesítményű szivattyút helyeztek üzembe. A korábban alkalmazott 1000 liter/perc teljesítményű szivattyút tartaléknak hagyták.

11

0 Itt jegyzendő meg, hogy a fővágati szállítás területén — a borsodi medence bányáihoz (Putnok, Somsály, Királd) viszonyítva — Egercsehi ekkor élen járt, mert eleve villamos energiára épült.

11

1 Külszíni szállítás Az egercsehi bánya a legközelebbi vasútvonaltól távol feküdt, ezért a mónosbéli rakodóig a bányától 11,5 km hosszú sodronykötélpályát építettek.

11

2 Az Y alakú kötélpálya mellékágai a Lipót és Ödön lejtős aknától indultak, s juttatták el a szenet a mónosbéli állomásnál épült rakodóhoz.

11

3 A rakodó mellé osztályozóművet is emeltek. Az egercsehi bánya mónosbéli osztályozója szénmosóval, szárítóval, derítő medencékkel 191 l-re készült el. A szénosztályozást több minden indokolta. Egyrészt az egercsehi szén „aknaszén" formájában nem volt értékesíthető a homokszennyeződés miatt. A MÁV a szerződés szerint kizárólag osztályozott minőséget — kocka- és diószenet — vett át, így a 0—20 mm-ig terjedő szemnagyságot az átvételből kizárta. E szemnagyságot aztán mosott állapotban a Bélapátfalvi Cementgyár használta fel.

11

4 Az osztályozóművet két 35 LE teljesítményű Seltner-rendszerű osztályozógéppel szerelték fel,

11

5 ami a Seltner-rendszérű rosták és a mosómű révén száraz-nedves kombi28