Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A nagyüzemi szénbányászat kezdetei. 1907—1914.

nált technológiával dolgozott, ez időben.

11

6 A Mónosbélben üzembe helyezett mosóművet 1911-től 1914. július 31-ig használták. A szénmosás az első világháború kitörésétől 1924. március 31-ig szünetelt. Közel 10 évig a szénmosást azért mellőzhette az üzem, mert az országban általános volt a szénhiány, a szén szétosztása kormányrendeletekkel történt és így a tisztítatlan szénnek is volt piaca. Amikor 1924-ben a szén korlátlan szabad forgalmát visszaállították, az egercsehi szén a szabad forgalom mellett mosatlanul már többé nem volt értékesíthető. Ezért 1925 áprilisában az üzem újból rendbe hozatta és működtette az osztályozót.

11

7 Kimutatás a Mónosbélbe beérkezett csillékről (1911—1929) Termelési év Szállított mennyiség (q) 1911. 112 031 1912. 104 512 1913. 141 595 1914. 141 749 1915. 114 103 1918. 114 823 1917. 74 899 1918. 84 485 1919. 38 883 1920. 49 942 1921. 67 288 192,2. 72 965 1923. 84 960 1924. 92 009 1925. 106 726 1926. 104 885 1927. 110 676 1928. 148 096 1929. 152 775 1911—1922 között szállított összes szén: 1 917 402 q

11

8 1932-ben a mónosbéli szénosztályozó telepén nagyobb tűzeset történt a tárolt szén öngyulladása következtében. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 11 500 q szénért fizetett kártérítést.

11

9 A bányatelep közlekedésföldrajzi helyzete — útépítés, vasútépítési tervek Még 1910-ben is Egercsehibe csak földutakon lehetett eljutni Egerből, Pétervásáráról vagy Szarvaskőből és akkor is úgy, hogy az 29